Könyvbemutató Szalkszentmártonban: megjelent Czuczor Teca Itt élek, mesÉlek című kötete
Hogyan kezdődött? – kérdezték egyszerre többen Czuczor Tecától a könyvbemutatón. - Egy képpel! Egyetlen fotóval 1928-ból, rajta anyai nagyanyám és nagyapám húsz másik fiatallal egy szüreti bálon. Még nem voltak egymás párjai. Papa alig 18, mama még nincs 15 éves. Közkinccsé tettem a dokumentumot egy közösségi oldalon, mire megindult az összehangolt nyomozás; ugyan ki lehet a többi arc? Pár hét múlva elkészült a névsor, sokan tettek hozzá gondolatot, emléket, bíztatást, hogy jó ez a kis téli estés foglalkozás. Bíztattak, közöljem a családi fotókat - válaszolta az érdeklődőknek.
Így folytatta:
- Ezzel indult meg a lavina! A folytatás az lett, hogy másoktól is kaptam anyagot, volt hát miből gazdálkodni. Áradtak a fotók az albumokból, fiókok mélyéből, szekrények rejtekéből, hagyatékokból. Gyakran sajnos az elfeledett képeken senki nem volt ismerős, de sok segítséggel ennek is utána jártunk. Közös találgatások után megfejtettük az ismeretlen arcok rejtélyét, nagy örömet okozva ezzel annak, akitől kaptam a fotót.
- Észrevettem, hogy a képeket nem csak az idősek nézegetik és nem csak a leszármazottak, hanem a fiatalokat is érdeklik a múlt dokumentumai. Sőt, nem csak időben, hanem térben is kiterjedt az elfeledett arcok nézegetésének szokása. Jönnek visszajelzések idegenbe szakadt falubeliektől - még Arizonából, Texasból, Mexikóból is.
- Így elmondhatom, ez a könyv nem az én érdemem. Közösségünké, Szalkszentmártoné. Hiszen aki itt él, nem felejti el az ősöket, nem szégyelli származását, nem tagadja le mivoltát. Stalter Judit írónő szavai abszolút megragadták ennek a könyvnek a lényegét. „Aki nem ismeri múltját, nem igazodik el a jelenben, és nem tudja a jövőjét sem építeni.” Tehát ismerd meg, igazodj el, és építkezz belőle! Ne felejtsd el, honnan jöttél és hová tartasz! - tette hozzá a könyv írója.