Ábrahámról beszélt ma Szabó Antal
Képgaléria
Az Isten ellen lázadó, ezért szétszórt, egymást nem értő emberiségből Isten elhív egy személyt, őt családdá, majd néppé formálja. Megáldja, kötelességévé teszi, hogy az istenellenes zűrzavarban Neki engedelmeskedjék és a többiek számára is áldáshordozó legyen. Ezzel a választott nép már csírájában feladatot kap – hangzott el a bibliaórán, melynek folytatásában kirajzolódott Isten választott népe ősatyjának, Ábrahámnak élettörténete:
Apjának, Tárénak, három fia volt: Ábrahám, Náhór és Hárán. Hárán fia Lót. Hárán korán meghalt, Lótot Táré nevelte, Lót tehát Ábrahám unokaöccse, de testvérként nevelkedik. Ábrahám felesége Száraj, későbbi nevén Sára. Szülőföldjük Úr-Kaszdim, innen vándorolnak Háránba.
Az elhívás Háránban csak Ábrahámnak szól, akinek el kell hagynia biztonságot jelentő rokonságát, cserébe Isten védelmet ígér neki. Az elhívással kapcsolatos ígéret: övé lesz Kánaán földje, nagy néppé lesz, igazi áldás. Ígéret és feladat: áldássá lenni minden nép számára. Ábrahám hite: ráhagyja magát Isten szavára és minden egyéb biztosíték nélkül elindul Sárával és Lóttal, 75 éves korában. Ezzel a hittel fogadja később Istennek a fiúgyermekre vonatkozó ígéretét, amiért Isten igaznak fogadta el.
Nem tudjuk pontosan, hol érte el az országot. Tovább vonul rajta a sikemi szent helyig, Mamré tölgyeséig. Itt megjelenik neki Isten és ekkor tudja meg, hogy ez lesz az a föld, amelyet utódai majd megkapnak Istentől. Oltárt épít, majd tovább halad. Bétel és Aj között ismét oltárt épít, majd tovább megy a déli tartományba.
Amikor éhség támad, lemegy Egyiptomba. Ottani feljegyzésekből tudjuk, hogy nomád törzsek időnként az éhínség elől ideiglenes tartózkodásra Egyiptomba menekültek. Hogy ez hitének megingása volt, arra egy további cselekedetéből következtethetünk: Szép arcú feleségét húgának adja ki, félve attól, hogy esetleg megölik őt azért, hogy az asszonyt megtarthassák. Sára a fáraó háremébe kerül. Ábrahámnak anyagi előnye származik a dologból. Isten azonban hű marad Ábrahámhoz, csapásokkal figyelmezteti a fáraót, aki így megtudja az igazságot, Sárát visszaadja és kiutasítja Ábrahámot Egyiptomból.
Ábrahám ismét Bétel és Aj közé vonul. Jószágállományuk megszaporodott, a terület szűk volt már kettejüknek, pásztoraik veszekedtek, ezért Ábrahám és Lót szétváltak. Ábrahámé az áldás, neki ígérte Isten a földet, mégis engedi Lótot választani. Az Úr megismétli ígéretét, Ábrahám tovább vándorol és letelepszik Hebrónban, Mamré tölgyesében. Itt is oltárt épít.
Négy király szövetsége zsákmányszerző hadjáratot vezet a Sós- (Holt-) tenger vidékére. Elhajtja a lakosságot, köztük Lótot, jószágával együtt. Ábrahám 318 csatlósával, valamint szövetségeseivel: Anérrel, Eskóllal és Mamréval utánuk ered, éjszakai rajtaütéssel megfutamítja őket, kiszabadítja a zsákmányt, amit teljes egészében visszaad tulajdonosainak, csupán költségeit és szövetségesei részét tartja meg. Amikor visszatér a csatából, Melkisédek, Sálem királya kenyeret és bort visz ki eléje, megáldja, Ábrahám pedig tizedet ad neki mindenből.
Életének csúcspontja, amikor Isten, ígéreteinek megismétlése után, szövetséget köt vele. Felesége még mindig meddő, ezért Sára tanácsára annak szolgálóját Hágárt ejti teherbe, így próbálva utódról gondoskodni. Sára – Ábrahám jóváhagyásával – úgy bánik a szolgálóval, hogy az elmenekül. Az Úr angyala visszatéríti a pusztából a menekülő Hágárt, aki megszüli Izmaelt. Később Sára kívánságára és Isten beleegyezésével elküldi Hágárt és Izmaelt, de Isten Izmaelt is nagy néppé tette.
Isten megújítja szövetségét Ábrahámmal, melynek jeleként a körülmetélkedést adja. Újra fiúgyermeket ígér neki, mégpedig feleségétől Sárától, aki ekkor nyeri új nevét. Izmaelt is nagy néppé teszi, de szövetségre csak Sárától születendő gyermekével lép. A 99 esztendős Ábrahám hitetlenkedve hallgatja az ígéretet. Ábrahám végrehajtja önmagán és házanépe férfitagjain a körülmetélkedést – Izmael ekkor 13 éves. Isten két angyal kíséretében meglátogatja Ábrahámot ember képében. Ábrahám gazdagon megvendégeli őket. Isten megújítja azt az ígéretét, hogy Sárának fia fog születni. Sára hitetlenkedve nevet. Amikor tovább mennek, Isten elmondja Ábrahámnak, hogy készül a bűnös Sodomát elpusztítani. Ábrahám könyörög Sodomáért, kéri, ha ötven igaz van a városban, ne pusztítsa el. Amikor ebbe Isten beleegyezik, fokozatosan 45, 40, 30, 20, 10 igaz esetére kéri a városok megmenekülését. Isten megígéri, majd eltávozik, a két angyal pedig Sodomába indul.
Később Gérárban telepszik meg Ábrahám, Kádés és Súr között; itt ismét húgának mondja feleségét, aki Abímelek király háremébe kerül. Mielőtt baj történne, Isten figyelmezteti Abímeleket álmában. Ő rögtön elbocsátja Sárát, és gazdag anyagi kártérítést ad Ábrahámnak. Ábrahám imádságára Isten megszünteti Abímelek háza nőtagjainak meddőségét, amivel sújtotta őket arra az időre, amíg Sára ott volt.
Megszületik fia, Izsák, nyolcnapos korában körülmetéli. Hágárt és Izmaelt elűzik. Szövetséget köt Abímelekkel, tisztázzák azoknak a kutaknak az ügyét, melyeket Ábrahám ásott, de Abímelek emberei elvettek tőle. Megesküsznek a kötött szövetségre és beérsebának (eskükútnak) nevezik el a helyet. Ábrahám tamariszkuszfákat ültet és még sokáig tartózkodik ezen a filiszteus területen.
Hitének legnagyobb próbája, amikor Isten felszólítja, hogy áldozza fel fiát. Hajlandó rá, de Isten közbelép, nem kell Izsákot feláldoznia és újabb áldást nyer.
Sára halála után Ketúrát veszi feleségül, akitől szintén lesznek gyermekei. A főörökös Izsák marad, többi gyermekét végkielégítéssel eltávolítja. Izsáknak régi hazájából, rokonai közül hozat feleséget. Százhetvenöt éves korában hal meg, felesége mellé temetik a makpélai barlangba.
A neki adott áldást örökölték leszármazottai. Népe úgy ismeri Istent, mint Ábrahám, Izsák, Jákób Istenét. Izráel, Ábrahám Istenének népe, Ábrahám leszármazottai. Ábrahám Isten szolgája, sőt barátja. Népe könyörgésekor rá hivatkozik, benne reménykedik.
Jézus is Ábrahám leszármazottja. A váltság az Ábrahámnak tett eskü beváltása. Azok hitének utódai, akik hisznek Jézusban.
Szabó Antal Ábrahám és az iszlám kapcsolatára is rávilágított:
Ábrahámot az iszlám világ Ibráhim néven ismeri. Ő a vallás egyik legkiemelkedőbb alakja, hiszen az iszlám hit prófétája, és Ismáel édesapja. Elsőszülött fiát, Ismáelt az arab népek ősatyjaként tisztelik, akinek utódai között van Mohamed is. Az iszlám tanítása szerint Ábrahám jogos örökösét, vagyis Ismáelt akarta feláldozni Allahnak Izsák helyett. Ezt a muzulmán hagyomány többféleképpen is próbálja alátámasztani. Ezek egyike az a feltevés, hogy Izsák az áldozat bemutatásának idején még meg sem született. A Korán viszont nem tisztázza, hogy Ábrahám pontosan melyik gyermekét akarta feláldozni.
Ábraham egyike az első és legfontosabb iszlám prófétáknak, akit gyakran hívnak Khalil Ullahnak, vagyis Isten Barátjának. Hanifnak, vagyis az egyistenhit felfedezőjének is tartják. A Korán szerint Ábrahám felismerte, hogy érdemtelen bármi olyasmit tisztelni, amely idővel elmúlik. Ezzel a felismeréssel vált Ábrahám az első monoteistává. A zsidó hagyományokhoz hasonlóan a Korán is leírja Ábrahám gyermekkorát. Ezek szerint apja, Ezera bálványokat készített, amelyeket Ábrahám összetört. Bűnéért tűzbe vetették, amelyet csodás módon túlélt. Neve többször is előfordul a Korán 25 szúrájában, és a szent szöveg mindössze Mózes nevét említi gyakrabban.
A muszlim hagyományok úgy tartják, hogy elsőként Ábrahám építette fel a Kába szentélyt Mekkában, ahol Ábrahám lábnyomait is őrzik. Az iszlám oszlopai közül az ötödik, a háddzs Ábrahám, Hágár és Ismáel útját követi végig a Kába szent helyéig. A hagyományok szerint Ábrahám többször is visszatért Arábia északi részébe, miután elvált Hágártól és Ismáeltől (ennek helyén épült fel Mekka városa). A látogatások során a próféta itt építette fel Allah első házát, a Kába szentélyt.
Az Eid ul-Adha ünnepe Allah parancsát állítja központba, vagyis az elsőszülött gyermek feláldozását. Az áldozat bemutatására hajlandó Ábrahámon feltétlen hite miatt megkönyörült Allah, és visszaadta neki gyermekét, és egy kost ajándékozott a pátriárkának áldozatul. Az Eid ul-Adha ünnepén a muszlimok valamilyen háziállat feláldozásával emlékeznek Ábrahám hitének erejére, amelyet szétosztanak a család, barátok, és leginkább a szegények között.
Noha az iszlám szerint Ábrahám Ismáelt és nem Izsákot akarta feláldozni az Úr színe előtt, a muszlimok mégsem tagadják a korábban megkötött szövetséget, amely elsőként a zsidókra szállt. Azonban az iszlám hit szerint a zsidók Jézus prófétaságának megtagadásával felbontották a szövetséget.
