1945 – Holokauszt filmdrámát néztek a wojtylások
A film egy nap történetét mutatja be egy kelet-magyarországi faluban, a második világháború végén, 1945 augusztusában (a rádió híreiből tudható, hogy éppen ledobták az atombombát Nagaszakira). A megszálló német csapatok helyét átvették a szovjetek, s az ő ellenőrzésük mellett készülődnek a háború utáni első választásokra. A községben másik, közelebbi eseményre is készülnek: aznap lenne a jegyző, Szentes István fiának esküvője. A hangulat meglehetősen feszült, mivel a menyasszony korábbi vőlegénye is éppen hazatért a fogságból.
Ekkor érkezik a hír, hogy a község vasútállomásán két feketébe öltözött ortodox zsidó férfi szállt le a vonatról; a faluban gyorsan elterjed a hír: „visszajöttek!”. Mármint ketten azok közül, akik előző évben nem önszántukból hagyták ott a falut, hanem marhavagonokba zárva vitték el őket. Néhány óra alatt minden megváltozik, főleg amikor kiderül: ládáikban állítólag illatszerek vannak. Márpedig a jegyző fiának „atyai öröksége” éppen a helyi drogéria, amelynek korábbi tulajdonosai az elhurcoltak között voltak... Más falusiak is attól tartanak, hogy további túlélők fognak érkezni, akik birtokba kívánják venni egykori tulajdonaikat. Ahogyan a zsidók a falu felé vonulnak (majd át rajta), úgy kerülnek napvilágra az elfojtott, eltitkolt bűnök, cinkosságok és hazugságok, amik miatt több embernek is számvetést kell készítenie, egyben szembenéznie lelkiismeretével, s a közelmúlt történéseivel...