Dr. Bábel Balázs: Karácsony Isten szeretetének, alázatának, egyszerűségének jele
– A Szentatya bárhol is jár a világban, mindig a megbocsátásról, a régi sérelmek elfeledéséről, a szegények megmentéséről beszél. Eleve felkínálja a barátságot. Még akkor is, ha az iszlám központjában fogadják. Hogyan magyarázza ezt?
– Minden pápának megvan a maga sajátos lelkipásztori arculata. A szociálisan ilyen-olyan okok miatt nehéz helyzetbe került emberek felkarolása Ferenc pápa egyik vonása. Felhívja az erősek figyelmét a gyengék megsegítésének szükségességére, egyúttal sürgeti a szegénység okainak felszámolását. Az egyes iszlám irányzatok között antagonisztikus ellentétek feszülnek. Egyik a másikat gyilkolja. Személyesen hallottam a Szentatya szavait, amikor lényegét tekintve kijelentette: nem minden irányzattal lehet kiegyezni, csak amelyik erre hajlandóságot mutat.
– Nemrég érsek úr is részt vett az államelnök decemberi fogadásán. Láttuk, éppen a miniszterelnök mellett ült. Mindössze formalitás ez, vagy alkalmas tartalmi kérdések felvetésére is?
– Nem csupán protokoll esemény volt az illető találkozó, fontos témák is szóba kerültek. Köztársasági elnök úr kitért országunk és az egész világ sorsfordító problémáira. Miniszterelnök úrral egyebek mellett a járványhelyzetről beszélgettünk. Elhangzott, hogy nem lehet a koronavírus elleni oltást kötelezővé tenni, mert ez esetben ránk sütnék a szégyenbélyeget, miszerint diktatúra honol kis hazánkban. A beoltottak viszont bizonyos kedvezményekben részesülhetnek. Sok embert ugyanis képtelenség másként meggyőzni az oltás felvételét illetően.
– Nemrég papot szentelt a kalocsai székesegyházban! Ki ő? Miért késett a pappá szentelés?
– Két lelkipásztort iktattunk be az elmúlt időszakban. Egyikük felvállaltan roma származású. Ő Kiskunfélegyházára került. Feltett szándéka, hogy közösséget szervez olyan cigány emberekből, akik hajlandóak mélyrehatóbban is részt venni az egyházi életben. Meggyőződéssel vallja ugyanis, hogy a romák társadalmi felemelkedéséhez a tanuláson, a munkavállaláson és ezekkel párhuzamosan a keresztény elkötelezettségen keresztül vezet az út. A másik újdonsült pap Kecskeméten szolgál káplánként. Nemrégiben esett át a koronavírus okozta megbetegedésen. Emiatt szenvedett halasztást a papszentelés.
– Az Egyházmegye megkezdte felkészülését a szinódusra! Mit gondol, a híveket szélesebb körben is meg kell kérdezni, mi a véleményük az Egyházról?
– Tematikus kérdőívek kiküldésére már sor került. Azokat tudjuk leginkább megszólítani, akik saját hatáskörünkben elérhetők. Pedagógusainktól már érkeztek válaszok. A felmérés végén összesítjük, majd továbbítjuk az állásfoglalásokat.
– Már november végétől ünnepi hangulat tapasztalható faluban-városban egyaránt! A sok vigaszság mellett hogyan éli meg az Egyház az adventet? A hajnali mise, a lelkigyakorlat, a várakozás csendessége valamiképpen ellentmond a fényes külsőségnek!
– Tapasztalataim szerint a hajnali misék és a karácsonyi partik résztvevői között éles határvonal húzódik. Aki korán reggel szentmisével kezdi a napot, majd dolgozni megy, munka után aligha van kedve bulihelyeket látogatni. Sokan ilyenkor nem a Megváltó születését várják, helyette inkább vásárokban adóznak a fogyasztói társadalom oltárán.
– Fel nagy örömre, most született, aki után a Föld epedett – hangzik a keresztény ének. Ma is hasonló lelkesedéssel, örömmel készül az ünnepre, mint egykoron, kezdő pap korában?
– A karácsonyi ünnepkör lényegi mondanivalója azóta sem változott, viszont időközben sok dolog leegyszerűsödött. Például régebben részt vettem közösségi eseményeken. A karácsonyi felkészülés idejét ma már szívesebben töltöm csendes elmélkedéssel, imádsággal.
– Sok embert elvitt a világjárvány. Felmerül a kérdés: hol van ilyenkor Isten?
– Isten örökkévalóan létezik és velünk van. Ha azonban egyesek a sokadik szakértői figyelmeztetés és ilyen irányú sajtóközlemény ellenére sem hajlandók felvenni az oltást, nos, rajtuk senki – még az Úr sem – tud segíteni. Számos haláleset kapcsán okkal vetődik fel az egyéni felelősség kérdése.
– Mit üzen a templomtól távol maradóknak, akiknek nem mond semmit a betlehemi este öröme?
– Olyan korban élünk, amikor az emberek többsége nem akar tudomást venni Isten létéről. Az Európai Unió alapítói hívők voltak, templomba jártak, naponta imádkoztak. Az Unió mai vezetői közül többen határozottan kijelentik, hogy nem vallásosak. Ehhez persze joguk van. Mit is mondhatna az Egyház olyan embereknek, akik megriadnak a karácsony szó hallatán? Javaslom, gondolkodjanak el azon, mi célból jöttek a világra, mi értelme a mindennapi küzdelmeiknek, vagy miért érdemes elviselniük életük számtalan megpróbáltatását. A karácsony legfőbb üzenete, hogy nem vagyunk egyedül! Isten velünk van, és soha nem hagy el bennünket, legfeljebb mi hagyjuk el Őt. Van gyógyír a testben-lélekben meggyötörtek számára. Mi a kereszténység válasza a szenvedésre, az egyedüllétre? Karácsony ünnepe! Jézus Krisztus az emberi sorsot felvállalva isteni személyként eljött közénk, hogy ne legyünk egyedül és értelmet adjon életünknek, melynek végkifejlete a feltámadás. Aki ezt figyelmen kívül hagyja, rajta sajnos nem tudunk segíteni.
– Hol szolgál karácsonykor?
– Az első napon Kalocsán, a másodikon – szentcsalád vasárnapján – Kecskeméten, a Szentcsalád Plébánián.
– Szülei nem élnek már. Hol és kivel ünnepel?
– Itthon leszek. Esetleg az első nap estéjén elmegyek a húgomhoz.
– Melyik Igével köszöntötte karácsonyi levelében a híveket?
– Lukács evangéliumából származik az idézet, mely szerint „Kisdedet találtok jászolba fektetve, pólyába takarva”. Karácsony Isten szeretetének, alázatának, egyszerűségének jele. Ünnepeljük ezzel a lélekkel. Reménykedjünk ígéretében, hogy velünk lesz az új esztendőben is.
