Július 19. péntek, Emília
Hírek, események 2008. szeptember 14. 18:01

A PORTA IS SEGÍT: LOURDESI GROTTA KÉSZÜL KUNBARACSON

Képgaléria
A PORTA IS SEGÍT: LOURDESI GROTTA KÉSZÜL KUNBARACSON
Kunbaracson ebben a kicsinyke homokhátsági faluban – bízva mondhatjuk – csodák történnek mostanában. Ki gondolta volna egy évvel ezelőtt, hogy a templom búcsú napjára ez év júniusára – amint arról korábban már beszámoltunk – elkészül a 13 millós karcsú harangtorony, a hit, az összefogás, a remény és a szeretet szimbólumaként. Akkor merült föl a kérdés: mi legyen azzal a hellyel, azzal az alappal, amelyen, a torony fölszenteléséig a harangállvány volt. Mivel most van a lourdes-i jelenések centenáriuma, a fölszentelési szertartáskor dr. Bábel Balázs érsek úgy látta épüljön oda egy sziklabarlang Szűz Máriának. Még a szentelés időpontjában is – 2008. október 19. – megállapodtak… (Kalocsa-Kecskemét érseke a nyár elején népes küldöttség élén jubileumi látogatáson vett részt a franciaországi Mária kegyhelyen.)
Persze akkor még nem tudták a lelkesült kunbaracsiak, hogy ez a terv, hogy fog megvalósulni. Két csodát hogyan művel a Szentlélek a súlyos anyagi gondokkal küzdő faluban. És a remény megteremte a segítőket. Jött ismét a Porta Egyesület és aktivista köre. Tiszavölgyi Gábor adta az ötletet, Dorogon kellene követ szerezni a bányánál. Molnár Ferenc építőanyag nagykereskedő tudta, hogy a BAUMIT fejtésnél kikkel kell beszélni és el is intézte, hogy egy Mária-barlangnyi terméskövet kiválogathat a falu apraja nagyja Dorogon. A kőért nem számol föl semmit sem a Baumit. Következett a szállító, Nagy Mihály nagykereskedő: ő kedvezményesen vállalta a kő időben való elészállítását, rakodását. Hétfőn kora hajnalban a falubusszal indul a válogató közösség. Hazafelé a KIGYÓSI CSÁRDA tulajdonosa, Hodován László fogadja őket, az ALFÖLD KAPUJÁBAN, és finom, meleg estebéddel szolgál Szűz Mária házépítőinek. A további munkát Szarka Zsolt kőműves vállalta, aki a következő hetekben helyükre illeszti a dorogi köveket. A faluhistória ismerői azt is tudják, hogy a grotta alapjaiba, egy Árpád-kori pusztai templom és klastrom köveit is behelyezték. Így él tovább kövekben és lelkekben a múlt, a hit, a szeretet, a ragaszkodás: Üdvözlégy Mária, Magyarok nagyasszonya…. Lourdes egyike a keresztény világ legjelentősebb kegyhelyeinek, mely évente közel 6 millió zarándokot fogad. Az emberek nagyon hamar elkezdték látogatni a Barlangot, ahol 1858-ban a Szűzanya megjelent Bernadettnek: alig 6 évvel a Mária-jelenések után a helyszín már 20.000 látogatót fogadott. Akkoriban a kegyhely még sokkal egyszerűbb volt: a Massabielle szikla lábánál egyetlen rács védte a barlangot, ahol mindössze egy Mária-szobrot helyeztek el. Csak 1866-ban állítottak oltárt a Barlang elé, ugyanabban az évben, amikor a Szeplőtelen Fogantatás Bazilika építési munkálatai is megkezdődtek. A szilka tetején elhelyezett templom hatalmasnak számított abban az időben: altemplomával és négy kápolnájával a neogótikus épület egyszerre akár négy misének is helyt adhatott. Mégis hamarosan szűkösnek bizonyult. 1883 és 1889 között, a meglévő templomnál valamivel alacsonyabban belevájtak a sziklába egy második templomot, a Rózsafüzér bazilikát. A román és bizánci stílusjegyeket ötvöző épület 15 kápolnájában a rózsafüzér 15 titkát jeleníti meg. Másfél évszázad alatt a kegyhelyet jelentősen átalakították, hogy egyre több zarándokot fogadhasson. A betegek fogasásának kérdése is előtérbe került: a Saint-Frai otthon, mely 1866-ban épült, ma 400 beteget fogad, az 1997-ben felavatott Notre-Dame otthon pedig 900 ágyat számlál. A betegekre való tekintettel az 1898-ban épült, elég nehezen megközelíthető Espélugues keresztutat újabb útvonallal egészítették ki a Gave folyó mentén. Nem messze onnan áll a Szent Bernadett templom, amely az utolsó jelenés helyére épült. Mellette pedig egy félkör alakú terem található, ahol a Francia Katolikus Püspöki Kar tartja nagygyűlését minden ősszel és tavasszal. Ebben a teremben találkozik vasárnap XVI. Benedek pápa is a francia püspökökkel. A pápák és Lourdes között régi keletű a kapcsolat. A XX. századi pápák többsége megfordult itt, bár többségében még megválasztásuk előtt. Della Chiesa atya, a későbbi XV. Benedek 1893-tól rendszeresen vezetett ide olasz zarándokokból álló csoportokat. Ugyanebben az évben Ratti atya is eljött, aki 1922-ben lett pápa XI. Piusz néven. Ő az, aki 1925-ben boldoggá, majd 1933-ban szentté avatta Bernadette Soubirous-t. 1935-ben Pacelli bíboros, a későbbi XII. Piusz pápa is ellátogatott a zarándokhelyre. 1958-ban, a jelenések 100. évfordulóján Roncalli bíboros, a majdani XXIII. János, szentelte fel az új, föld alatti bazilikát, amelyet X. Piuszról neveztek el. Montini bíboros, a későbbi VI. Pál szintén eljött több alkalommal is, csak úgy mint Luciani bíboros, a rövid pápaságú I. János-Pál. II. János-Pál többször is járt itt mint pap és mint püspök, egyben ő volt az első, aki pápaként is ellátogatott Lourdes-ba: kétszer is eljött ebben a minőségében, először 1983-ban, másodszor pedig 2004-ben.

Kövessen minket a Facebookon is!

Címkék: Szenteste Alapítvány