Fekete István büszke lenne: a Tüskevár indította el erdésznek
Már az általános iskola negyedik osztályában megpecsételődött az abonyi Sulyok Ferenc életpályája, a Tüskevár című regény hatására határozott döntést hozott: erdész szeretne lenni, méghozzá a mátrai rengetegben. Erdésztechnikusként, majd erdőmérnökként végzett, de az ő regénye mégsem a Mátrában folytatódott. Pályáját egy svédországi erdőszövetkezetben kezdte, de mégis visszahúzott a szíve, hazaköltözött, ahol munka mellett jogi diplomát szerzett. Tanulmányai alatt egy talajtanprofesszor csábította el az Alföldre, elültetve benne a vágyat a különlegesebb talajok, így a kiskunsági homok erdősítése iránt.
Már középiskolásként elkezdett dolgozni a Ceglédi Erdészetnél, majd a nagykunsági erdőgazdaságnál diplomatervezőként a tuskózási technológiák és a fatuskók energetikai felhasználása volt a szakterülete. Tenni akarása hamar meghozta gyümölcsét, rekordidő alatt kinevezték ágazatvezetőnek a Szolnoki Erdészetnél, majd Kecskeméten erdőfelügyelő, hatósági igazgatóhelyettes és 2010-től a közel 60000 hektáron gazdálkodó KEFAG Zrt. vezérigazgatója. A fiatal generáció képzésére nagy hangsúlyt fektetve olyan innovatív erdőgazdaságot működtet, mely hazánkban a legtöbb PhD-s erdőmérnökkel büszkélkedhet. Időközben Sulyok Ferenc bebizonyította a kiskunsági homok erdőmegtartó erejét, nemcsak munkahelyén, de a 60 hektáros saját erdejében is.
A cégvezető és erdőgazdálkodó a szakmai és szakpolitikai döntéshozatalokból is kiveszi a részét, a NAK megyei és országos küldötte, valamint az ellenőrző bizottság tagja, de társadalmi szerepvállalásának javát mégis az erdőben találta meg. Az Országos Erdészeti Egyesület tagja, 2013 óta az egyesület kecskeméti helyi csoportjának az elnöke, az Alföldi Erdőkért Egyesület elnökségi tagja, valamint a Bács-Kiskun Megyei Környezetvédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke, a Vadászkamara megyei és országos küldötte, a Kiskunsági Nemzeti Park Alapítvány kuratóriumának tagja, 2019 májusa óta pedig a FAGOSZ, a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség elnöke.
Ebből is látszik, hogy a sokszínűség, a több lábon állás és a dinamizmus élteti. Számára teljesen természetes, hogy év végén, az ünnepi időszakban fenyőfát biztosít a rászorulók részére, óvodák és iskolák fásítását végzi önként és önzetlenül.
Legfontosabb társadalmi szerepvállalásának mégis családját tekinti: mindkét gyermeke továbbviszi az édesapa szívügyét, erdésztechnikusnak, illetve gépésztechnikusnak tanuló fiai is vele dolgoznak a családi gazdaságban.
