Május 28. kedd, Csanád, Emil
Hírek, események 2024. április 18. 13:09

Megválasztották a 2024-es év élőlényeit

Képgaléria
Megválasztották a 2024-es év élőlényeit
A természetvédelemmel foglalkozó országos szervezetek minden évben megválasztják az adott esztendő élőlényeit. Tóth Endre, a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársa összegyűjtötte, mi lett 2024 emlőse, hüllője, madara, hala, rovara, lepkéje, vadvirága, fája és gombája. Ezekkel ismertette meg a Wojtyla Barátság Központ gondozottjait csütörtök délelőtti előadásában. (Fotók: Mátyus István)

Az év emlőse: a vadmacska

Az év emlősét a Vadonleső program választja meg, hogy minden évben más és más őshonos emlősállatra irányítsa a figyelmet, elősegítve megismerését és hatékonyabb védelmét. 2024 emlősének a vadmacskát választották meg. Ez az éjszaka vadászó ragadozó testalkatát, bundamintázatát és gyűrűs farkát tekintve is jelentősen eltér a házi macskától, mégis képes párosodni és utódokat létrehozni vele. Ezek a leszármazottak azonban veszélyeztetik a vadmacskaállományt, hiszen miattuk megváltozik az eredeti vérvonal. A Vadonleső figyelmezteti a macskatartókat: „A házi kedvencek következetes ivartalanítása és portán belül tartása óriási jelentőségű a vadmacskák hosszú távú fennmaradása érdekében. Ez tehát a mi személyes felelősségünk, ez az, amit az oly értékes és sérülékeny biológiai sokféleség megőrzése érdekében tehetünk és tennünk kell!” 

Az év madara: a kerecsensólyom

Az év madarát a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület választja ki, az idén a nagy termetű, széles szárnyú kerecsensólyomra esett a választás. Ez a madár kontinentális szinten is kiemelkedő természeti értékünk. „Az Európai Unióban élő állományának több mint 60 százaléka Magyarországon fészkel, és világszinten a Kárpát-medencei az egyetlen bizonyítottan stabil, enyhén növekvő állománya a fajnak. Megőrzésében a hazai természetvédelem felelőssége óriási, az MME 1974-es megalakulása óta kiemelt figyelmet fordít e fajra, ezért is lett a 2024-es MME 50 jubileumi év madara”.

Az év hüllője: a kaszpi haragossikló

Az év hüllőjét szintén a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület választja. 2024-ben a kaszpi haragossikló lett hazánk legnagyobbra növő kígyója, hossza a két métert is meghaladja. A fokozottan védett faj már nagyon régóta ritkának számít, élőhelyeinek többségét a szántóföldi gazdálkodás előretörése miatt elvesztette. Az MME figyelmeztet, hogy a települések közelében nagy veszélyt jelentenek rá a házi macskák és a kutyák, a közutakon pedig számos példány az autókerekek alatt végzi. 

„Mindazonáltal, ha nem teszünk többet az élőhelyeik rendbetételért, a feketefenyvesek eltávolításáért, a még megmaradt élőhelyfoltjaik megőrzéséért, ez a faj hamarosan le fog kerülni a hüllőink listájáról. Kár lenne érte, mert lenyűgöző állatok, amelyek láttán szinte mindenkinek elakad a lélegzete, és nem annyira a félelemtől, mint inkább a csodálattól”

Az év hala: a réti csík

A Magyar Haltani Társaság választja ki az év halát, 2024-ben ezt a címet három halfaj közül a réti csík nyerte el. Az erősen megnyúlt, vaskos testű hal alapszíne okkersárga, a háta sötétbarna. „Fejét barnásfekete foltok, az oldalát ugyanilyen színű hosszanti sávok és pettyek díszítik. Szemei kicsik, alsó állású szája sem nagy, ám körülötte öt pár bajuszszál található. Lekerekített úszói ugyancsak kicsik, de igen gyors és erőteljes kígyózó mozgásra képes. Jellemzője, hogy oxigénszegény viszonyok közt is megél, mert vérerekben gazdag utóbele képes oxigént felvenni a lenyelt levegőből” – mutatja be a halat a társaság. 

Az év rovara: a sisakos sáska

A Magyar Rovartani Társaság vezetősége is három fajt jelöl ki, amelyek közül internetes szavazással választják ki a következő év rovarát. 2024 rovarának olyan fajokat jelöltek, amelyek élőhelye a homokpuszták és a száraz gyepek, mert ezek „sokak számára csak kopár, kietlen pusztaságnak tűnnek, valójában azonban értékesek és érdekesek, a rovarviláguk pedig igazi különlegességeket rejt”. A szavazáson a sisakos sáska a csapó cserebogarat és a pusztai hangyalesőt megelőzve győzött.

Az év lepkéje: a közönséges medvelepke

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület lepkevédelmi szakosztálya azért indította el az Év lepkéje programot, hogy felhívja a figyelmet a természetvédelmi problémákkal érintett fajokra. 2024 lepkéje a drasztikusan megritkult, mégsem védett közönséges medvelepke lett. A természetes élőhelyét elvesztő lepke számának csökkenését az elszaporodó fürkészlegyek is okozzák.

Az év vadvirága: a fehér tündérrózsa

A Vadonlesők Közössége 2024-re vízi, illetve vízközeli fajokat jelölt az év vadvirágának, a szavazást a fehér tündérrózsa nyerte. A fehér tündérrózsa az úszóhínár-társulások jellegzetes tagja. A védett növényt vizes élőhelyeink általános leromlása, eltűnése veszélyezteti.  

Az év fája: a közönséges bükk

Az Országos Erdészeti Egyesület Év fája mozgalmának célja az adott őshonos fafajjal kapcsolatos figyelemfelhívás, ismeretterjesztés, mind az erdész szakemberek, mind a nagyközönség számára. Az egyesület tagsága 2024 fájának a közönséges bükköt választotta meg. 

Az év gombája: a szürke galóca

Az év gombáját a Magyar Mikológiai Társaság szavazása döntötte el. 2024 győztese a szürke galóca lett. Ahogyan neve is utal rá, szürkésbarna a kalapja, és szürkék a pöttyei. A nyersen mérgező gomba Európa nagy részén és Észak-Amerikában megtalálható, jellemzően lomb- és fenyőerdőben nő.

 

 

Kövessen minket a Facebookon is!

Címkék: Szegények Akadémiája