Május 28. kedd, Csanád, Emil
Hírek, események 2024. május 15. 09:39 | Szerző/forrás: magyarkurir.hu

Gyémánt- és aranymisét, püspökszentelési évfordulókat ünnepeltek Szekszárdon

Gyémánt- és aranymisét, püspökszentelési évfordulókat ünnepeltek Szekszárdon
Mayer Mihály nyugalmazott megyéspüspök pappá szentelésének 60. és püspökké szentelésének 35., valamint Bíró László nyugalmazott tábori püspök pappá szentelésének 50. és püspökké szentelésének 30. évfordulóját hálaadó szentmisén ünnepelték május 12-én Szekszárdon, az Urunk Mennybemenetele templomban, ahol a liturgia meghívott szónoka Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, metropolita volt.

A bevonulás után Felföldi László pécsi megyéspüspök köszöntötte az érseket és a jubiláns püspököket, hogy együtt adjanak hálát – ahogy fogalmazott – az Istennek kimondott igenért, a hivatás elfogadásáért, a feladatok megszenvedéséért és a szeretet küldetéséért Krisztus Egyházának közösségében.

A jubiláns püspökök képviseletében a gyémántmisés Mayer Mihály köszöntötte az ünneplő közösséget, a megjelenteket: az egyházi és világi méltóságokat, valamint a meghívottakat.

A szentmise homíliájában Bábel Balázs érsek úgy fogalmazott, hogy ebben a szentmisében az „ünnepek halmozása” történik: vasárnap van, Urunk mennybemenetelének ünnepe, a szekszárdi templom búcsúünnepe és a két jubiláns püspök papi és püspöki évfordulói, melyekért hálát adni gyűlt össze az ünneplő közösség.

Szentbeszédében Bábel Balázs Urunk mennybemenetelének ünnepe, egyben a templom búcsúja kapcsán annak patrónusáról, a mennybe ment Krisztusról elmondta, hogy a menny, az Isten világa, Isten természetfölötti élete testi szemünk számára láthatatlan, de mégis hisszük és valljuk, hogy léteznek olyan valóságok is, amelyek ezen a fizikai világon túl vannak, amelynek forrása maga a mennyben levő Isten.

Amikor Jézus befejezte földi működését, a kereszthalál és a feltámadás után 40 napon át érzékelhetővé tette azt, amit korábban is hirdetett, hogy ő az Atya fia. Nemcsak emberi természetét láthatták, hanem istenségét is. Érzékelhetővé tette önmagát, majd elbúcsúzott. A búcsúja egyszerre befejezés és elindulás volt.

Befejezte nyilvános működését, és elindította az Egyházat, melyhez tíz nap elteltével segítségül adta a Szentháromság harmadik személyét, a Szentlélek Úristent, hogy megadja a végső lökést a tanítványoknak, hogy a szándékból valóság legyen.

„Az, hogy mi most itt ünneplünk, annak a következménye, hogy nemzedékről nemzedékre sokan komolyan vették Jézus parancsát, hogy az evangéliumot hirdetni kell” – emelte ki beszédében a szónok, majd hozzátette, a múltba visszatekintve láthatjuk, hogy Pécs és Szekszárd környékén már a 3. században megjelentek a keresztények, s ha nem következik be a népvándorlás, bizonyára egész másképp alakult volna ennek a tájnak a keresztény élete. Pedig akkor úgy tűnt, hogy mindennek vége van, aztán érkeztek olyan emberek, akik az evangéliumtól indíttatva újra elkezdték az evangelizációt Szent István királlyal, majd I. Bélával – mutatott rá beszédében az érsek.

Csodálatos dolgokat vittek végbe, de mindig jöttek olyan áramlatok, amelyek próbára tették a keresztényeket, majd a megpróbáltatásokkal kifejlődött egy olyan kultúra, melyben a magyarság és a kereszténység is virágozni tudott.

„A múlt erős gyökér, jelen és jövő, mely nélkül nem tudunk megmaradni. Ez a staféta tovább él bennetek, kedves Mihály püspök atya és László püspök atya, akik most egyszerre papi és püspöki évfordulókat tartotok, gyémánt- és aranymisét, valamint 35 és 30 éves püspökit. Mindegyik olyan, amely már egy emberöltőnek is megfelel, papságotokban pedig két emberöltő munkája van. Személyesen ismerlek benneteket. Mihály püspök atya püspökszentelésén ott voltam Esztergomban. László püspök atyával pedig együtt vitézkedtünk a szemináriumban, ő mint rektor, én mint spirituális. Aztán nem maradt el ez a kapcsolat, mert egy ideig kalocsai segédpüspökként dolgozott az Isten országáért” – emlékezett vissza közös személyes emlékeikre Bábel Balázs érsek.

Végezetül a szónok hálát adott Istennek a jó és rossz időben végzett hivatásért, melyben Mayer Mihály püspök „Az Úr a mi örömünk” jelmondatot választotta, hiszen a papi hivatást csak örömmel lehet végezni. „Ez a hivatástudat és belső öröm hiányzik ma az életünkből” – fogalmazott az érsek.

A belső öröm nemcsak az Istennel való kapcsolatunkból származik, ő a forrása, de Jézus közösséget akart. Ő a mennybe ment, de nem hagyott itt minket, velünk van a világ végezetéig. Itt maradt az evangélium szavaiban, a szentségekben és a közösségekben, ahol megélik a Krisztus-követést. Ezért lett Bíró László püspök jelmondata „Veled és érted”, mert csak együtt, közösségben lehet dolgozni Isten országáért – mondta Bábel Balázs.

„Jézus fölment a mennybe, az ember pedig fölfelé tekint. Közben kígyók és mérgek kísérik az életünket, melyektől csak Krisztus kegyelme által tudunk szabadulni.

Igazi gyógyulást Krisztus tanítása és evangéliumia által tudunk elérni.

Nehéz korban élünk, de nem szabad elcsüggedni. Erre biztat minket a mai nap ünnepe. Testében az ember meg tud öregedni, de lelkében meg tud fiatalodni. Azt kívánom, hogy megfáradt testtel, de fölemelt lélekkel folytassátok az utat” – zárta a jubiláns püspökökhöz intézett beszédét Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek.

A szentmise záró részében Petkó Tamás szekszárdi plébános köszöntötte a jubiláns püspököket, akik köszönetet mondtak az ünnep méltó megszervezéséért. A liturgia aranymisés záróáldással ért véget, majd a püspökök személyesen találkoztak a hívekkel. Az ünneplés agapéval folytatódott.

A jubileumi évforduló ünneplése június 29-én, szombaton 10.30-kor szentmisével folytatódik a pécsi székesegyházban, ahol a jubiláns püspökökkel és meghívott vendégeikkel vehetünk részt szentmisén.

 

 

 

 

 

Kövessen minket a Facebookon is!