Megemlékezés a madarak és fák napja alkalmából: Herman Ottó élete és munkássága
Képgaléria
Ki is volt Herman Ottó?
Nehéz lenne méltón értékelni hatalmas munkásságát, de néhány meghökkentő adatot összefoglalásként érdemes megemlíteni: 1140 cikket, tanulmányt, előadást publikált. Alapítója a Természetrajzi Füzetek és az Aquila című szakfolyóiratnak. Ő állította össze az 1896-os ezredéves kiállításnak a halászatot és pásztoréletet bemutató anyagait. Négy évvel később ez a gyűjtemény a párizsi világkiállításon arany plakettet kapott, Herman Ottót pedig kutatómunkája elismeréseként a francia becsületrend bronz fokozatával tüntették ki. Számos tudományág alapjait ő rakta le. Nevéhez fűződik a Magyar Ornithologiai Központ létrehozása.
Főbb tudományos munkái:
- Magyarország pókfaunája (1876–1879)
- A magyar halászat könyve (1887)
- A madárvonulás elemei Magyarországban 1891-ig (1892)
- Az északi madárhegyek tájáról (1893)
- A magyar ősfoglalkozások köréből (1899)
- A madarak hasznáról és káráról (1901)
- A magyarok nagy ősfoglalkozása (1909)
- A magyar pásztorok nyelvkincse (1914)
„Íme egy magyar tudós élete, aki a mostoha egyéni sors ezernyi vesszőcsapása alatt görnyedve is megmutatta: mire képes egyetlen egyén. Aki megvetette a magyar zoológiai irodalom alapjait: megírta Magyarország pókfaunáját, feldolgozta a magyar vizek halait, a magyar róna és hegyvidék madarait, aki szepességi szász létére fölfedezte a magyarság ősfoglalkozásait és megvetette a magyar etnográfia tárgyi alapjait. Aki példát mutatott az egyéni igénytelenségre és puritanizmusra, aki géplakatosból fölküzdötte magát törvényhozóvá, országszerte ismert és világszerte tisztelt tudóssá. Aki szívének utolsó dobbanásáig a munka embere volt. És aki tanszék nélkül is iskolát nevelt.” (Lambrecht Kálmán – Herman Ottó életrajzírója, 1920)
