Június 15. szombat, Jolán, Vid
Hírek, események 2024. június 6. 10:42

A bábu megszólal – Borotaiak a borotai festőművész életmű-kiállításán

Képgaléria
A bábu megszólal – Borotaiak a borotai festőművész életmű-kiállításán
A 20. századi magyar festészet egyik kiemelkedő alakja, a borotai születésű Anna Margit munkásságának állít emléket a Magyar Nemzeti Galériában megrendezett életmű-kiállítás – Kolozsváry Marianna művészettörténész gondozásában. A nagyszabású, kétszázhúsz műalkotást – festményeket és grafikákat – felvonultató tárlat minden korábbinál teljesebb képet ad a múlt század legnehezebb periódusait megélő alkotóról. (Fotók: Mátyus István)

A tárlatot a Wojtyla Barátság Központ küldöttsége is megtekintette, annak apropóján, hogy Farkas P. József, a szociális-közművelődési intézmény alapító-igazgatója kutatómunkájának eredményeképpen a szélesebb nyilvánosság számára is fény derült a tényre, mely szerint Anna Margit a Bács-Kiskun vármegyei Borotán látta meg a napvilágot.

A születési hely ismeretében Farkas P. József 2020 novemberében felvette a kapcsolatot Tóth Renáta borotai polgármesterrel, aki örömmel fogadta a község jeles szülöttéről szóló híreket. Ettől kezdve szoros együttműködés alakult ki a két fél között, melynek eredményeképpen nagyszabású időszaki kiállítás nyílt eredeti Anna Margit-festményekből Koch Csaba helyi borász panziójában, mindemellett a téma kapcsán előadások sorozatát tartották a borotai általános iskola diákjai számára, valamint a falu lakosságának a Koch Borászat vendégfogadójában.

A gyümölcsöző összefogás következő mérföldköveként a jeles alkotó fia, Péter Vladimir ötvösművész meghívta az érintetteket a Magyar Nemzeti Galériában 2024. április 10-én megnyílt életmű-kiállításra. A látogatásra június 5-én került sor, amikor a Wojtyla Barátság Központ küldöttsége – Farkas P. József, Farkasné Pásztor Jolán, Farkas Pál, Mátyus István és Koi Béla –, valamint a borotaiak – Tóth Renáta és Koch Csaba – együttes jelenlétükkel nyilvánították ki nagyrabecsülésüket Anna Margit festészete, szellemi öröksége iránt. A vendégeket Péter Vladimir és Kolozsváry Marianna kurátor kalauzolta a képek között.

Viszonzásképpen Tóth Renáta és Koch Csaba a borotaiak nevében a déli határ közeli településre invitálta Péter Vladimirt, aki válaszában ígéretet tett, szeptemberben meglátogatja édesanyja szülőhelyét, egyúttal felfedte dédelgetett titkát: eredeti Anna Margit-festményt adományoz Borotának.

Anna Margit az 1945–1948 között működő Európai Iskola nevű művészcsoport egyik alapító tagja és kiemelkedő képviselője. Alkotásai nehezen sorolhatók bármely képzőművészeti irányzathoz; életművének jelentős része leginkább a szürrealizmus, illetve az expresszív látásmód mentén jellemezhető.

1937-ben férjével, Ámos Imrével együtt látogatták meg Marc Chagallt Párizsban. Chagall biztatta őket, hogy maradjanak inkább Párizsban, de ők a nehézségek ellenére hazatértek. 1938-tól a nyarakat Szentendrén töltötték, itt teljesedett ki Anna Margit lírai festészete is. 1940 után Ámos Imrét többször behívták munkaszolgálatra, 1944 őszén látták egymást utoljára. Ámos az ohrdrufi koncentrációs táborban vesztette életét. Férje tragikus halála után Anna Margit festészete megváltozott. Az Európai Iskola keretein belül festett művein gyermeki módon, hatalmas fejjel ábrázolta – helyette szóló – bábuit, melyek az emberi léptékkel megfogalmazhatatlan szenvedést jelenítették meg. Az ’50-es- és ’60-as években egyre fontosabbá vált képein az abszurd humor, a gúny. Művészetében ekkor tűntek fel a népművészet és a provinciális művészet elemei: a folklór és a giccs segítségével távolította el magától a gyászt, a tragikum összefonódott a komikummal, a nevetéssel. Késői képein bábui ótestamentumi jeleneteket idéztek meg az emlékezés szomorúságával és iróniájával.

Anna Margit az 1960-as évektől gyűjtötte a népművészeti tárgyakat, babákat és olyan egyedi hangulatú, sokszor giccses holmikat, melyek erőteljes inspirációt jelentettek festészetére is. A kiállítás rendezői most először mutatják be ezeket a tárgyakat együtt az általuk megihletett festményekkel. A tárlaton Anna Margit alkotásai mellett olyan kortársai – mindenekelőtt a férj, Ámos Imre, illetve Vajda Lajos és Farkas István – művei is láthatók, akik valamilyen módon hatást gyakoroltak az ő művészetére is.

A kiállítás – csaknem 50 évvel a művész utolsó tárlata után – olyan új szempontok mentén mutatja be az életművet, mint: önarckép és maszk viszonya; a nőiség sajátos értelmezése a Biblia, a mitológia vagy a tömegkultúra hatására megfogalmazott új női szerepek révén; a zsidóüldözés és a holokauszt traumájának feldolgozása; 1956 élménye; a népművészet, a giccs és a pop-art hatása, és szinte minden formában a szenvedő és túlélő ember örök problémái.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kövessen minket a Facebookon is!