A SZÉKESFEHÉRVÁRIAK NAGY VÁRAKOZÁSSAL KÉSZÜLNEK A PROHÁSZKA MISÉRE
Különleges megtiszteltetés és igen nehéz föladat! Valahogy így fogalmazhatnánk meg a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érsekének keddi, székesfehérvári szolgálatát. A magyar katolikus egyház második papja arra kapott fölkérést, hogy ünnepi szentmise keretében emlékezzen meg a múlt század első fele talán legnagyobb hatású, tudós főpapjáról PROHÁSZKA OTTOKÁRRÓL. Hatalmas , termékeny életút, erős ambíció, bátorság és számos később (egy bukott háborút követően) vitatott nyilatkozat, döntés. Egy máig lezáratlan vita.... (Közismert, hogy rövid ideig Kalocsán tanult Prohászka Ottokár. Emlékét az érsekség és a város, a Porta Egyesület Katolikus Munkacsoportja kezdeményezésére és áldozatával az egykori alma mater falára helyezett mementóval tisztelte meg.)
Százötven éve, 1858. október 10-én született Prohászka Ottokár székesfehérvári megyéspüspök. Emlékére tudományos konferenciát rendeznek Székesfehérváron a Szent István Művelődési Házban október 11-én 14 órától. A székesfehérvár-vasútvidéki templomban pedig 18 órakor ünnepi misével emlékeznek a főpásztorra.
Prohászka Ottokár Nyitrán született, apja, Prohászka Domokos útmester volt. Anyanyelve német, csak később tanult meg magyarul, illetve szlovákul. Gimnáziumi tanulmányait Losoncon, Nyitrán a piaristáknál, Kalocsán a jezsuitáknál és az esztergomi kisszemináriumban végezte. A Pápai Gergely Egyetemen végezte a teológiát 1875–1882 között. 1881-ben szentelték pappá az Örök Városban. Az esztergomi kisszemináriumban tanított latint és görögöt, erkölcsteológiát, illetve dogmatikát, majd spirituálisként is működött. A vallásosság fellendítése céljából 1892-től havonta előadást tartott a budapesti Mária-kongregáció Damjanich utcai házában. 1904-ben a budapesti egyetem dogmatika tanszékének rendes tanára lett. A következő évben a Székesfehérvári Egyházmegye vezetésével bízta meg X. Pius pápa, aki december 21-én püspökké szentelte Rómában. Püspöki jelmondata: Dum spiro, spero (Amíg élek, remélek).
Farkas Edittel közösen alapította meg a Szociális Missziótársulatot, amelyből később kivált a Szociális Testvérek Társasága. Prohászkát a tanácsköztársaság idején kilakoltatták püspöki palotájából. A kommün bukása után politikai szerepre is vállalkozott: Székesfehérvár képviselője volt az első nemzetgyűlésben, valamint a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártelnöke.
A Magyar Tudományos Akadémiának előbb levelező, majd rendes tagja, a Kisfaludy Társaságba is beválasztották, és a Szent István Akadémia alapításában is részt vett. Számos teológiai munkája jelent meg.
Budapesten, az Egyetemi templom szószékén érte agyvérzés 1927. április 1-jén, nagyböjti lelkigyakorlatos beszéde közben. Másnap hunyt el. Földi maradványait a székesfehérvári temetőkápolnában helyezték nyugalomra, onnan 1938-ban ünnepélyes keretek között a tiszteletére emelt Prohászka-emléktemplomba szállították.
Október 11-én az emléktemplomban tiszteleg a Székesfehérvári Egyházmegye egykori püspöke előtt. A szentmisén, melynek főcelebránsa Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, első alkalommal vesznek részt a Spányi Antal megyéspüspök által alapított Prohászka Imaszövetség tagjai. A szervezet papi és szerzetesi hivatásokért könyörög a névadó szellemében.
