PORTA RENDEZVÉNY - TALÁLKOZÁS ÉS EMLÉKEZÉS október 31.
Ki gondolta volna egy évvel ezelőtt, hogy egy egyszerű fa- kereszt képes a csodára, hogy egy háncsától megfosztott, girbe-gurba fatörzs, ha keresztet formáz képes mozgósítani élő, földi energiákat?
Valami kis amatőr csapat, egy piti privát ötletet kínált a kecskeméti embereknek befogadásra. Azt, hogy az ősi homokdombi kápolna környékén, a valamikori ősök (talán) első temetkezési helyén legyen egy csendes pont, egy mementó-park, egy memóriál emlékmű. Ott van a forgalmas út mentén, közvetlenül a főtér szomszédságában ez a zsebkendőnyi térség. Kínálkozik. Hívták és a lélek leszállt.
Nagy, fájó gyászok idején a közösségi megemlékezések, baráti búcsúk helyszínévé érett a Végh Mihály tér. A környéken lakók ismerik és tisztelik azokat a gyászolókat, akik szervezett alkalmakkor, vagy csak úgy magányosan megállnak ott és gyertyát gyújtanak. Osztályok, iskolai- és munkaközösségek kerestek megnyugvást, fájdalom-enyhítést, síró/sirató-társakat; és a könnyek nem hullottak hiába a tér gyepszőnyegére.
Ki gondolta volna akkor, hogy a KEFAG-tól kapott pár hetes szolgálatra rendelt keresztet mára egy másik, értékes, sok féle üzenettel gazdagított műalkotás váltja le és a második Csendes ünnepet már Probsztner János gránit-vas keresztje tövében ünnepelhetjük.
Csoda ez a világ! Csodában élünk!
Kedden, október 31-edikén a Végh Mihály térre idézik/idézzük majd azokat a testvéreinket, akik az elmúl egy esztendő alatt búcsúztak el örökre Kecskemétről. Két féle halál van. Az egyik a testi. Kiállítja az orvos a halotti anyakönyvet, a menlevelet, és kész. Aztán van a komor: bevégeztetett. Az elfelejtés-halál. A csendes, hangtalan, jajtalan, könny nélküli. A nincs tovább. Nagyon nehéz lenne még csak valószínűsíteni is, hogy hányan vannak akik az elmúlt tizenkét hónap alatt, igy mentek el közülünk. Kik a véglegesen elfelejtettek? Őket is lelkeiket - a Probsztner-emlékműhöz hívjuk majd. De megemlékezünk a közlekedési balesetek áldozatairól és azokról a tragikus sorsú szenvedélybetegekről is akiket nem tudtunk megmenteni, itt tartani.
Minden velünk érző kecskeméti társunkat szeretettel meghívunk erre a találkozóra. Hely: Végh Mihály tér. Idő: október 31. 18.00.
Hozzanak egy szál gyertyát, mécsest hogy a szeretet apró lángocskái világosítsanak valamit az őszelő depressziv estéjéből
.