Kecskemét-Békéscsaba autósztráda
2012-re tervezik annak a sztrádának a középső 63 km-es szakaszának a megépítését, ami a két megyeszékhelyet köti majd össze. Várhatóan az M44-es további szakaszainak tervezése és engedélyeztetési eljárása is olyan készültségi fokra jut el, hogy folytatódhatnak a kivitelezési munkák. Tiszakürt és Kondoros összekötése csak az első lépés, a teljes út fele.
Egész Békés megye sokat profitálhatna az építkezésekből: A KSH éves jelentésében minden települést, aminek a 30 km-es körzetében nincs autópálya, hátrányos helyzetűnek vesz megközelíthetőség szempontjából. Jelenleg ez minden Békés megyei településre igaz, még a székhelyre is. Békéscsaba Magyarország egyik legrosszabb mutatóival rendelkező megyeszékhelye. A több szempontból is hátrányos helyzetű térség agrárprofilja lassan változik, a mezőgazdaságból megélni nem tudók számára kevés az új munkalehetőség az ipari és a szolgáltató szektorban. Jelenleg az egész megye forgalmi árnyékban van, ez is hátráltatja a beruházásokat, de ha az új sztráda megépül, legalább ez nem jelentene többé problémát. Jó példa erre Szeged, ahol gazdaságilag lassú volt a fejlődés az évtized közepéig, de az M5-ös autópálya 2006-os átadása után felgyorsult a város tőkevonzása, új munkahelyek létesültek.
Gyula már így is rendelkezik valódi turisztikai potenciállal, az eddiginél jobb megközelíthetőség itt jól működő vállalkozásokat hozhatna létre. Békéscsabának többek között a hagyományos nyomdaipara is fellendülhet, és e két város fejlődésének következtében felgyorsulhat a már most is észlelhető agglomerálódás, azaz a környező falvakba, kisvárosokba történő kiköltözés mind a lakosság, mind az ipari és a szolgálgató cégek részéről, ami Doboz, Békés, Mezőberény és Újkígyós településeket érintheti. Azonban ez még a középtávú jövő.
A sztráda másik vége Kecskemét lesz. Városunk már így is épít tranzitváros szerepére, minden bizonnyal sikerül profitálni az újabb beruházásból is. Az M44-es magántőkéből épül, a kormány 2012 és 2040 között ezért a 63 kilométeres útszakaszért évente megközelítőleg 13,6 milliárd forintot fizet a gyorsforgalmi út üzemeltetőjének.
