\"Ti vagytok a Föld sója...\" - Dr. Bábel Balázs, jubileumi missziós leveléről a Vatikáni Rádióban
Képgaléria
Vertse Márta a Vatikáni Rádió munkatársa kérdezte a napokban dr. Bábel Balázs metropolitát, az érseki, megyés püspöki szolgálata 10. évfordulója alkalmából meghírdetett, nagyszabású egyházmegyei misszió lelki tartalmáról. A beszélgetés írásos változatát - nagy köszönet érte - az aulánál munkálkodó egyházmegyei kommunikátor, egykori kecskeméti templomigazgató, Barotai Imre atya juttatta el szerkesztőségünkhöz.
Vertse: „Ti vagytok a föld sója!” – ezzel a mottóval, Bábel Balázs Kalocsa-Kecskeméti érsek egyházmegyei missziót hirdetett székfoglalása 10 évfordulója alkalmából. Megkértük a Főpásztort, hogy ismertesse hallgatóinkkal a kezdeményezés lelki tartalmát és főbb programjait.
- Az egyházmegyei misszió nem egy pilllanatnyi rögtönzés részemről a székfoglalásom 10-dik évfordulója, - kezdte a válaszát Bábel atya - és csak alkalom arra, hogy az evangelizációt elmélyítsük. Hiszen Jézus utolsó és örökös parancsa az, „menjetek el az egész világra, tegyetek tanítványommá minden nemzetet.
Ebben a szóban, hogy „tanítványság” olyasmi rejtőzik, amit mi már alig ismerünk. Ugyanis a kötelező oktatás korában a tanítók épp hogy csak ismerik a gyermekeket, információt adnak át anélkül, hogy átalakítanák a gyermekeket. Már az alsó tagozatos gyermekeket is több tanár tanít, később pedig egy nagyobb iskolában szinte személyes kapcsolatuk a növendékekkel nincs.
Ezt azért tartottam fontosnak elmondani, hogy a régi tanítványság az együttélést, együttlakást jelentett a mesterrel, ismerték gondolatait, ismereték terveit, vele tudtak azonosulni, így Jézus Urunknak a tanítványai is. Ennek mintájára kell nekünk a tanítványságot elképzelni. Jóllehet nem a földi Jézushoz kapcsolunk, hanem a föltámadt Krisztushoz, aki itt maradt a Szentírás szavában, itt maradt az Egyház tanításában, itt maradt a szentségekben és mindenekelőtt itt maradt az Egyház közösségében. És ezt az utat kell végigjárnunk a misszióban, amit az első tanítványok is megtettek.
Először is megismerték Jézust. Nekünk is meg kell ismernünk még jobban. – Most, hogy a Biblia-év volt több féle csoporttal tartottam bibliaismertetést. De előtte egy nagyon egyszerűsített tesztet adtam a legtöbb csoportnak. És abból kiderült, hogy olyan gyenge az ismeretük még az egyházi iskolákban tanító tanároknak is, hogy mindenképpen szükségük van arra, hogy az Egyház tanítását, a Szentírást, a szentségekről szóló hitvallásunkat megismerjék. Aztán, hogy megértsék. Tehát ne csak információ szintjén, hanem elmélyüléssel is megértsék, szükség esetén meg tudják védeni hitüket, át tudják a hittartalmat adni a rájuk bízottaknak, így a gyermekeiknek, a növendékeiknek, vagy éppen az Egyház közösségében kérdező, és még a hitre éppenséggel el nem jutott embertársaiknak is.
Azután egy következő stáció a megszeretése Jézus Krisztusnak, valamiképpen életünk középpontjába kerüljön. Mert akire sokat gondolunk, azt szoktuk nagyon szeretni. Ha most Jézus Krisztus perifériálisan él az mi életünkben, csak egy nagyobb ünnephez kapcsolódik, akkor nem beszélhetünk arról, hogy komolyan szeretjük életünk nagy kérdéseiben, de a hétköznapokban sem vezérel ő bennünket.
Innét azután átvezet az út az azonosulásig Jézussal, és főként, amikor esetleg szenvedünk, amikor meg nem értés ér bennünket hitünk miatt, és ekkor is vállaljuk a keresztény létformát. Ez jelenti Jézus Krisztussal való azonosulásunkat.
Ez a misszió elsődlegesen a hagyományos módszereket követi. Tehát nem állunk ki a plázák elé. Mert az itt az Alföldön a szektásokra emlékeztetik a magyar embert. Hanem különböző rendezvények, liturgiák, tanítások lesznek, amelyre meghívunk mindenkit. Belekapcsoljuk a KÉSZ csoportokat, KARITÁSZT, a képviselő-testületeket, a családokat, a rózsafüzér-társulatokat, egyházi iskoláinkat. Így hívogatunk másokat. És mindenféle nációból jönnek az emberek erre az egyházmegyei misszióra.
Azért tartom ezt fontosnak megjelölni, mert például Vodicán, az Egyházmegyénk legnagyobb kegyhelyén minden évben a búcsú alkalmával magyarok, németek, bunyevácok, sokacok el szoktak zarándokolni. Ezeknek külön szentmise van, külön tanítás is. Tehát egyfajta katolicitást is élnek meg ezek az emberek ott, amikor részt vesznek akár a vodicai vagy bajai rendezvényeinken.
Természetesen olyanokat is szeretnénk megszólítani, akik teljesen kívülállók, hiszen ez már nagyon jellemző Magyarországra is, hogy nagyon sokan megkereszteletlenek, nagyon sokan már az egyházi temetést sem igénylik. Tehát a pogányság körülöttünk van. Bizony egy kis mag már a keresztény életet élők közössége, jóllehet Magyarországon mintegy 6 millió ember magát katolikusnak mondta.
Ezért is választottam azt a mottót az egyházmegyei misszió címeként, hogy „ti vagytok a föld sója!” A sóból nem kell sok, de annak viszont ott kell lennie az ételben, nemcsak hogy íze legyen, hanem fogyasztható legyen és különböző életerőhöz jussunk általa.
Vertse: Érsek atya! Konkrétan mikor kezdődik a misszió és melyek lesznek a főbb események?
Először úgy gondoltam, csak a székfoglalásom 10-ik évfordulójával kezdődik. Ugyanis előzőleg koadjutor érsek voltam, és csak június 25-el lettem tényleges érsek. De miután újabb egyházkörzetek jelentkeztek, - már márciusban elkezdjük Lajosmizsén, ahol egy templom alapkő letételével is kezdjük. Azt lehet mondani, hogy 12 helyre összpontosítjuk, gyakorlatilag márciustól december elejéig a különböző programokat. Nem egy időpontban lesznek az egyházmegyei rendezvények. Ez mindig bővülni fog.
Minden területnek van egyfajta specialitása, amit majd ők dolgoznak ki. Azt kértem a papságtól, hogy a rekollekciók helyett az idén kapcsolódjanak bele. Kértem az ottani képviselőtestületektől, ott ami az ő életükhöz és helyzetükhöz különösen hozzáilleszthető, azt a programot próbálják megvalósítani.
Vertse: Esetleg más magyarországi egyházmegyék is bekapcsolódnak a programba?
Mondtam a Váci Püspök Úrnak, Dr. Beer Miklósnak. Ő nagyon kedvezően fogadta. Annál is inkább, mert mi egy egységet alkotunk. Az én egyházmegyém egyharmad részben a régi váci egyházmegyéhez kapcsolódott. Tehát meglenne még a területi folytonosság is, ha az ottani városok Nagykőrös, Cegléd, Szolnok és a többi megrendezné az egyházmegyei missziót. A Püspök Úr kedvezően fogadta. Én úgy gondolom, hogy az ottani papság és hívek is szívesen bekapcsolódnak ebbe.
