KECSKEMÉT BÜSZKESÉGE: SZÁZ ÉVES AZ IPAROS OTTHON
Büszkék lehetünk erre a Széchenyi téri, nagyon szép épületre, amelyet a város kitűnő iparosai ajándékoztak a városközpontnak, maguknak - és a késői utókornak. Ez a bizonyos utóbb emlegetett 'kor', persze nem volt mindíg hálás mindezért. A legsúlyosabb, legpusztítóbb csapás akkor érte a épületet és az építtetőket: amikor elrabolták a palotát a jogos tulajdonosoktól.... De ne szaladjunk nagyon előre. Vegyük sorra a száz éves épület históriáját a helytörténész értő elemzése nyomán. (Székelyné Kőrösi Ilona írását szerkesztőségünk ezúton is megköszöni.)
A Kecskeméti Polgári Kör és az Iparegyesület tagjai 1903-ban határozták el tágas, új székház építését. Az építkezés előkészítését siettette az a tűzvész is, amelyben a korábbi egyesületi székház tetőzete teljesen leégett. Az Iparos Otthonra kiírt pályázatra 15 tervrajz érkezett, amelyek közül a bíráló bizottság Komor Marcell és Jakab Dezső építészek munkáját tartotta legjobbnak, így tehát az ő elképzeléseik alapján valósulhatott meg a korabeli Kecskemét legújabb, szecessziós stílusú palotája. A szomszédos telekre ugyancsak általuk tervezett izraelita bérház stílusával, homlokzati megjelenésével harmonizálva - szorosan kapcsolódott az iparos székházhoz. (Az építészpáros európai hírű munkái közé tartozik például a szabadkai Városháza és a marosvásárhelyi Kultúrpalota is.) Az Iparos Otthon változatos tömegképzéssel, íves, hullámvonalas homlokzati elemekkel és nyílászárókkal, kerámia díszekkel, kovácsoltvas erkély-és ablakrácsokkal hívta fel magára a figyelmet. A bokrétaünnepélyre 1906 novemberében került sor. 1907-ben ugyan sztrájk is hátráltatta az építkezést, de októberben már megtarthatták Földváry Ferenc vendéglős kávéházának megnyitó ünnepségét, amelyet a Magyar Földrajzi Társaság bankettje követett. Az Iparegyesület, Kaszinó és Ipartestület hivatalos helyiségei mellett helyet kapott az épületben a munkás betegsegélyző pénztár, az Építő- Iparosok Szövetsége, valamint vendégszobák. Az első emeleten üvegmozaik berakásokkal díszített tánctermet alakítottak ki.
Száz évvel ezelőtt, 1907. december 7-én, szombaton tartották az avatóünnepséget, amely díszközgyűléssel kezdődött és 900 fős bankettel, majd táncmulatsággal folytatódott. A kecskeméti iparosok Széchenyi téri kultúrházát így méltatta a kortárs Sztankay Lajos: A monumentális építmény pazar alkotása a magyar építőművészetnek, de szimbóluma az erőnek is, mely erő összetartja az iparosokat, kik nemcsak szórakozásukat keresik új Otthonukban, - hogy nehéz munkájukban fáradt testöknek és szellemöknek üdülést nyújtsanak, hanem innen irányítsák minden mozgalmukat egy szívvel-lélekkel.
