Királyi étel várta a „Wojtylába” ma betérő rászorulókat – több értelemben is. Egyrészt Bozó Pálné Kati néni, a népkonyha önkéntes szakácsának húslevese – mint mindig – ezúttal is „királyra” sikerült. Másrészről a hozzávalók Király József, a Free Line Kft. tulajdonosának adományaként kerültek a Wojtyla Ház „konyhájába” – szintén nem először, hisz az üzletember minden hónapban megteszi e nemes gesztust. Az egy tál melegétel mellé lekváros táskát kaptak a Wojtyla sorsközösség tagjai. A péksüteményeket Palásti József, a Fornetti Kft. tulajdonosa, és dr. Szabó József, a cég ügyvezető igazgatója küldte a szegényeknek.
Király József röviden beszámolt a szerb-magyar határvidéken tett minapi körútjáról. Elmondta, személyesen milyen benyomások érték a menekült-helyzettel kapcsolatban, és megoldási javaslatokkal is szolgált.
Azonban történt még ma más is… Ebéd előtt immáron visszajáró vendégként köszöntötték a megjelent rászorulók Hodánics Tamás református lelkészt, a Magyar Kékkereszt Egyesület alkoholbeteg-mentő misszió kecskeméti utógondozó csoportjának pasztorális vezetőjét. A lelkészt Oskolás János kecskeméti költő, egykor súlyos alkoholbetegséggel küzdő, de hosszú évek óta absztinens, rendezett életvitelt folytató „gyógyult” szenvedélybeteg kísért el. (A szerkesztő megjegyzése: az alkohol iránti olthatatlan vágy – alkoholizmus – a tudomány mai állása szerint gyógyíthatatlan betegség. Ilyen esetekben normális életvitel csak absztinencia – vagyis zéró tolerancia – maradéktalan megtartása mellett folytatható.) A lelkipásztor Mózes második könyve 12. fejezetének 42. szakasza alapján mondta el bevezető áhítatát: „Virrasztott az Úr azon az éjszakán, amikor kihozta őket Egyiptomból. Ez az éjszaka az Úré volt. Virrasszon ezen Izráel minden fia nemzedékről nemzedékre!”. Oskolás János pedig arról tett tanúbizonyságot a „nagyközönség” előtt, hogy Isten segítségével miként szabadult meg az alkohol rabságából. Tehát igenis van kiút az alkoholizmusból! És segítség is a kivezető úton!
Részletek
