Városunkba érkezett a Magyar Nemzeti Cirkusz utazósátra. A Wojtyla Ház Családja Richter Flórián és a Katolikus Caritas segítségével sikerült tegnap délután cirkuszba mennünk. A produkciók mint mindig most is színvonalasak, érdekesek és feszültek voltak. A „Wojtylás” gyerekek nagyon élvezték a műsort. Láttak elefántot, lovakat sőt bohócokat is. Ezúton is köszönjük a társulatnak ezt a felejthetetlen élményt.
Részletek
A Kultúrára éhes Wojtyla család tagjai ma délelőtt a kecskeméti Katona József emlékházban jártak, ahol egy részletes idegenvezetéssel vártak őket. A látogatást Székenyné Kőrösi Ilona főmúzeológusnak köszönhetjük, aki nagylelkűen megengedte, hogy a csapat megnézhesse az állandó és az időszaki kiállításokat. A Bánk-bánból hallgattunk zenés részleteket, megismerkedtünk Katona József életével és tiszteletünket kifejezve az emlékkönyvbe is írtunk.
Részletek
Királyi ebédet ettünk ma délben. Bojtor Tibor, királyi főszakács egy nagyon ízletes lecsós csirkemájat készített el számunkra.
Részletek
A Kecskeméti Református Egyházközség Kecskeméti Végh Mihály Énekkara Felvidéken tett látogatást az elmúlt hétvégén. A kórust dél-szlovákiai magyar református gyülekezetek hívták meg és látták vendégül. Látogatásuk keretében Hanván, Kassán, Szádalmáson és Serkén léptek fel helyi templomokban. Viszonzásul bőségesen jutott az asztalokra étel, ital. A két nap alatt felszedett plusz kilókat Rimaszombaton és Kassán városnézéssel, Somoskőújfalun hegymászással próbálták kompenzálni – természetesen eredménytelenül.
Részletek
Imre Sándor díjjal tüntették ki Hörcsök Imrét, a Kecskeméti Református Általános Iskola nyugalmazott igazgatóját. A református iskolaügy előmozdításáért adható legmagasabb egyházi elismerést augusztus 30-án vehette át a kecskeméti református templomban.
Részletek
A „Mezei város és Ürgés integrált jellegű szociális városrehabilitáció” című projekt keretében a Porta Közhasznú Egyesület három kereszt környékének takarítását, fásítását, virágosítását vállalta fel. A program áprilisban zárult, de az egyesület önkéntesei azóta is rendszeresen gondozzák a Kurucz téri, Mezei utcai és a Kinizsi utca-Belső Szegedi út sarkán lévő szakrális emlékek környékét. Kedd reggel a Wojtyla Ház és a Porta önkéntesei először a Kurucz téri fák környékét kapálták meg, majd a virágágyások földjét lazították fel. Legvégül pedig meglocsolták a szomjazó növényeket és fűnyíróval levágták az óriásira nőtt füvet a kereszt mellett. A takarító kommandó ezután a Mezei utcai kereszt környékének rendbetételével folytatta a munkát. Befejezésül pedig a legendás Kinizsi utcai kereszt melletti ágyások és virágok földjét lazították fel és öntözték meg a kókadozó virágokat. Mindhárom kereszt környékén összegyűjtötték a lomtalanítás után maradt rengeteg szemetet. .
RészletekSzéchenyivárosi napok Szeptember 9., kedd 17.00 A városrészben élő kisgyermekek köszöntése a Szentcsalád Plébánia Közösségi Házában családi délután keretében a Csörömpölők együttes műsora a LISZI szervezésében. A szervezők a programváltoztatás jogát fenntartják!
Részletek
Az újszövetségi szent könyvek semmit nem mondanak a Boldogságos Szűz Mária szüleiről. Néhány névvel találkozunk a rokonságból: Erzsébet és Zakariás, Szalóme és Zebedeus, de e két szülő nevét nem tudjuk. Egy 2. századi apokrif könyv mondja, hogy Mária édesanyját Annának, apját Joachimnak hívták, és a két név jelentése figyelmet érdemel, mert Anna annyit jelent: kegyelemmel áldott, Joachim pedig: Isten megvigasztal. Az ünnep a 13--14. században terjedt el Európában, annak az érdeklődésnek következményeként, amellyel Krisztus emberi természete és emberi valósága felé fordultak a hívők. Ez az érdeklődés a keresztes háborúkból visszatért lovagok elbeszélései nyomán éledt föl, és kiterjedt Jézus szülőföldjére és rokonságára is. Érhető, hogy az Üdvözítő nagyszülei iránti tisztelet is felélénkült. Az ünnep dátuma egy templom fölszentelésének évfordulójából adódott. A régi hagyomány ugyanis úgy tartotta, hogy Mária Jeruzsálemben született, és szülőháza, Anna asszony háza a Bethesda-tó közelében állt. Az 5--6. században e föltételezett születési hely fölé bazilikát építettek, s ennek fölszentelési napja volt július 26. Szent Anna tiszteletéről Bálint Sándor a következőket írja: ,,A hazai Szent Anna-tisztelet gazdagságát és színes változatosságát a kultusz sokrétűsége mutatja. Kiváltságos patrónájaként tisztelte sok ügyében-bajában az asszonynép, de tisztelték azok is, akiknek foglalkozása valamiképpen a gazdaasszonysággal, asszonyi gondoskodással függ össze: a szövőmunkások, csipkeverők, seprűkötők. Céhpatrónaként tisztelték az asztalosok azért, mert hajdanában az oltárszekrény elkészítése a mesteremberek feladatai közé tartozott, márpedig Anna volt méltó arra, hogy az élő tabernákulumot, Máriát a méhében hordozza... a kádárok is tisztelték, nyilván abból a megfontolásból, hogy Jessze törzséből, Anna és Mária méhéből sarjadt a Szőlőtő: belőle termett a megváltás bora, (a megváltó Vér)... Védőszentje volt a bányászoknak is, nyilvánvalóan azért, mert ünnepének evangéliuma a szántóföldön elrejtett kincsről, a drágagyöngyöt kereső kalmárról szólt, és e hasonlatokat Szent Annára is lehetett vonatkoztatni. A barokk korban Szent Anna külön tisztelt patrónája volt a haldoklóknak.\'\' A bizánci rítusban július 25-én ülik Szent Anna asszony halála napját, amely napon Konstantinápolyban 550 körül templomot szenteltek a tiszteletére. Nyugaton a 12. századtól terjedt el a július 26-i ünnep. V. Pius pápa 1568-ban eltörölte, de 1583-ben ismét felvették a római naptárba, július 26-ra. Szent Joachimot 1584-től március 20-án, 1738-tól a Nagyboldogasszony oktávája utáni vasárnapon, 1913-tól augusztus 16-án ünnepelték. 1969-ben egy napra tették Szent Annával. A legenda elbeszélése szerint Szent Anna szüleit Stolanusnak és Emerenciának hívták, és Betlehemben éltek. Anna a Názáretben élő Joachimnak lett a felesége, s mindketten Júda nemzetségéből és Dávid házából származtak. Húsz évig éltek már együtt, de nem volt gyermekük. A vagyonukat három részre osztották: egy részt maguknak tartottak meg, a másik részt a templomnak és a papoknak adták, a harmadik részt pedig szétosztották a szegények között. Gyermektelenségük fájdalmát tovább fokozta egy eset: a templomszentelés ünnepére fölmentek Jeruzsálembe, és Joachim áldozati ajándékot akart felajánlani, de egy Iszakár nevű pap visszautasította az ajándékot azzal a megokolással, hogy bűnös kézből nem fogadja el. Joachim házasságának terméketlenségét ugyanis bűnössége nyilvánvaló jelének látta. Joachimot ez a megszégyenítés olyan érzékenyen érintette, hogy hazatérve elhatározta: nem marad többé a városban, hanem elbujdosik az erdőkbe és a mezőre a pásztorok közé. És így is tett. Nem sokkal később azonban megjelent neki Isten angyala és megvigasztalta. Megígérte neki, hogy imádságaiért és alamizsnáiért Anna gyermeket szül, mégpedig egy leányt, akit majd Máriának kell nevezniük. Az angyal azt is megmondta, hogy a gyermek fogantatásától fogva telve lesz Szentlélekkel. Szava igazsága mellé jelül azt adta, hogy Joachim menjen föl Jeruzsálembe hálát adni Istennek, és a templomban, az Aranykapunál találkozni fog a feleségével, akit ugyanígy angyali jelenés indít arra, hogy a templomba menjen. Úgy is történt. Joachim és Anna az Aranykapunál találkoztak, boldogan elmondták egymásnak a látomásukat, majd hálát adván Istennek, visszatértek otthonukba, Názáretbe. Anna az ígéret szerint fogant és megszülte a kislányt, akit Máriának neveztek el. Joachim ezután hamarosan meghalt. Anna másodszor is férjhez ment egy Kleofás nevű férfihoz, kitől ismét lánya született, és azt is Máriának nevezték. Kleofás halála után Anna harmadszor is férjhez ment egy Salamon nevű férfihoz, akitől újra leánygyermeket szült, és e harmadik lányt is Máriának nevezték el. A legenda -- az apokrif szerzőktől vett értesülések alapján -- így részletezi Jézus rokonságát: az a Mária, aki Anna második házasságából született, később Alfeus felesége lett, és négy fiút szült: a fiatalabb Jakabot, Júdás Tádét és a Zelóta Simont, akik Jézus apostolai lettek, valamint a Justusnak nevezett Józsefet, aki Jézus tanítványa volt. A harmadik Mária, akit atyja után Szalóménak is hívtak, Zebedeus felesége, Jakab és János apostol anyja lett. Ezek az adatok természetesen nem fedik a történeti valóságot, de azt a hívő és szeretettel teljes gondoskodást jelzik, ahogy a hagyomány próbálta értelmezni az evangéliumokban is előforduló ,,Úr rokonai\'\' kifejezést. A legenda azt is tudja, hogy Anna még élt, amikor a Szentcsalád Nagy Heródes halála után visszatért Egyiptomból, és megláthatta a kicsi Jézust. Lelkét angyalok vitték Ábrahám kebelére, s mikor az Úr Jézus fölment a mennybe, őt is a mennyországba vitték. Illyés Andrásnál olvasható Szent Anna legendája végén: ,,Amiképpen a víz annyival tisztább, amennyivel a szép forráshoz közelebb meríttetik, úgy Szent Anna annyival nagyobb tisztasággal részesült a jóságos cselekedetekben, amennyivel közelebb volt a minden jóságos cselekedeteknek kútfejéhez, a Jézus Krisztushoz. Ily kedves lévén azért Szent Anna asszony az Isten előtt, kérjük őt, legyen szószólónk ő Szent Fölségénél, és minékünk nyerjen végig megmaradó szent malasztot, hogy holtunk után mindörökké örvendezvén, dicsérhessük az Úristent a mennyei boldogságban.\'\' Istenünk, ki Szent Joachimot és Szent Anna asszonyt arra választottad, hogy tőlük szülessék Egyszülött Fiad édesanyja, az ő közbenjárásukra kérünk, add meg, hogy elnyerhessük az üdvösséget, melyet minden nép számára ígértél.
Részletek
2014. szeptember 9. – Kedd Jézus egyszer fölment egy hegyre imádkozni. Az egész éjszakát Isten imádásában töltötte. Másnap magához hívta tanítványait, és kiválasztott közülük tizenkettőt, akiket apostoloknak nevezett: Simont, akit Péternek is hívott, és testvérét, Andrást; Jakabot és Jánost, Fülöpöt és Bertalant, Mátét és Tamást; Jakabot, Alfeus fiát és a buzgó Simont; Júdást, Jakab fiát, továbbá karióti Júdást, aki később elárulta őt. Azután lement velük, és egy sík mezőn megállt. Ott nagy csoport tanítvány sereglett köréje, és hatalmas tömeg vette körül Júdeából, Jeruzsálemből, Tirusz és Szidon tengerparti vidékéről. Ezek azért gyűltek össze, hogy hallgassák őt, és gyógyulást nyerjenek betegségükből. Meggyógyultak azok is, akiket tisztátalan lelkek gyötörtek. Az egész tömeg érinteni akarta őt, mert erő áradt ki belőle, és mindenkit meggyógyított. Lk 6,12-19
Részletek
A mai napon Jézus édesanyja, Szűz Mária születését ünnepeljük. Mária életében megcsodálhatjuk, hogy Isten kegyelmének köszönhetően nem követett el személyes bűnöket. E lelki tisztasággal készítette fel őt az Atya, hogy a Megváltó anyja lehessen. Mária születésével megjelent a világban a bűntelen ember. A bűnös világban korábban és azóta is minden ember úgy születik, hogy hajlamos a bűnökre. Mária élete azonban példa számunkra, hogy Isten kegyelmének átalakító ereje képessé tud tenni minket arra, hogy ellenálljunk a kísértéseknek, legyőzzük rosszra hajló emberi természetünket, és engedelmeskedjünk Isten parancsainak. Senki sem mondhatja közülünk, hogy nem tudjuk, mikor követünk el bűnt, hiszen Isten parancsai világosak számunkra. A bűn egyre távolabb taszít minket Isten szeretetétől. Törekedjünk a bűntelen életre, hogy mindig érezhessük Isten jelenlétét! Mária egész életében felfedezhetjük a Krisztusra, a Megváltóra mutató jelleget. Az édesanyától megtanulhatjuk, hogy a Fiút szemléljük, aki nem csak földi anya gyermeke volt, hanem a mennyei Atyáé is. Máriától, aki az emberek közül bizonyára a legjobban ismerte Jézust, megtanulhatjuk, hogy nekünk is Krisztus mind jobb megismerésére kell törekednünk. Máriától, aki szenvedéseiben is együtt volt fiával, megtanulhatjuk, hogy nekünk is Krisztushoz érdemes kapcsolnunk szenvedéseinket. Máriától, akinek teste hordozta Krisztus testét, megtanulhatjuk, hogy nekünk is Krisztushoz kell hasonlókká válnunk. © Horváth István Sándor
Részletek
