Szívből köszönjük, hogy a mai ebéd is megvalósulhatott, hála a Három Gúnár Étteremnek és Simkó Andrásnak! A menü borsos tokány volt tésztával. Sütivel is színesítettük az ebédet, nagyon hálásak vagyunk ezúton is a P&P Pékárukészítő és Értékesítő Kft.-nek!
RészletekSzent Antimosz nikodémiai püspök A Bizánc melletti Nikodémia püspöke volt. Miután Maximianus császár keresztényüldöző rendeletére lerombolták a templomát, hegyvidéken rejtőzködött, a helytartó katonákat küldött az elfogatására, akiket először vendégül látott, aztán felfedte előttük kilétét, és amikor el akarták engedni, meggyőzte őket, hogy vigyék a helytartó elé. Útközben megtérítette és megkeresztelte katonai kíséretét. Aztán a helytartó megkínoztatta, és 302-ben lefejeztette tíz társával együtt. Szentéletű Teoktisztosz Szentföldön, Fárán lavrájában volt szerzetes az V. század első felében. Nagy Szent Eutim az öreg jeruzsálemi szerzetes bizalmas barátjává fogadta, és rábízta a szerzetesjelöltekről való gondoskodást. Később ő lett az egész palesztin szerzetesség atyja. Igen öreg korában halt meg 467-ben.
Részletek
\" Kafarnaumi tartózkodása idején Jézus a zsinagógából jövet betért Simon (Péter) házába. Simon anyósa éppen magas lázban szenvedett. Mindjárt szóltak is neki az érdekében. Jézus a beteg fölé hajolt, parancsolt a láznak, és a láz megszűnt. A beteg azonnal fölkelt, és szolgált nekik. Napnyugtakor mindnyájan odavitték Jézushoz a betegeket, akik különféle bajokban szenvedtek. Mindegyikre rátette kezét, és meggyógyította őket. Sokakból gonosz lelkek mentek ki, és ezt kiáltozták: „Te vagy az Isten Fia!” Jézus azonban rájuk parancsolt, és nem engedte, hogy beszéljenek; azok ugyanis tudták, hogy ő a Krisztus. Amikor megvirradt, Jézus kiment egy magányos helyre; a népsokaság pedig keresésére indult, és meg is találta. Tartóztatták, hogy ne menjen el tőlük. Jézus azonban így válaszolt: „Más városoknak is hirdetnem kell Isten országának evangéliumát, mert ez a küldetésem.” Azután folytatta tanítását Galilea zsinagógáiban.\" Lk 4,38-44
Részletek
Nagy szeretettel köszöntjük Kecskemét városában és Wojtyla házunkban Rádi Dávidot! Személyében egy görögkatolikus papnövendéket tisztelhetünk. A vásárosnaményi fiatalember általános iskolai tanulmányait Nagydoboson míg a gimnáziumi négy évét Debrecenben a Szent József gimnáziumban végezte. És hogyan került ilyen messze otthonától? A nyíregyházi Görögkatolikus Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézetben elvégzett két év teológiai tanulmányait követően az idei évét nem a tanulással, hanem egy ún. szociális munkával, segítőként kezdi intézményünkben. Ez az év számukra igazi kihívás, hisz elhagyják a szeminárium védelmet nyújtó falait, kimennek a „nagybetűs éltbe” fél évet hazai szociális intézményben az év másik felét egy idegen országban található szociális intézményben töltenek el, ahol szívesen segítenek az embereknek és hasznos tapasztalatokat gyűjthetnek. Nagyon örülünk, hogy ránk gondolt és hogy Wojtyla családunk tagja lesz előre láthatóan februárig. Nagy szeretettel köszöntjük és jó szolgálatot kívánunk neki.
RészletekSzent Mamász vértanú Szent Mamász a paflagóniai Gangrában született. Szülei Teodót és Rufina, keresztény hitük miatt börtönbe kerültek. Ott született meg fiúk is. Mindkét szülő meghalt azon a napon. Így, a gyermek, már születése napján árva lett. Egy Ammia nevezetű gyermektelen özvegyasszony vette pártfogásba a kis árvát, és Cezareában nevelte mint saját fiát. A gyermek ötéves koráig néma volt. Első szava a „mamma” volt Erről nevezték el Mamásznak. A gyermek keresztény szellemben nevelkedett. Játszótársait is keresztény viselkedésével tanította. Abban az időben Rómában Aurelián császár uralkodott. Igyekezett mindenkit, főleg a fiatalságot a bálványok imádására vinni. Akkor Cezarea új helytartót kapott, a pogány Demokritosz személyében. Rövidesen feljelentették nála a fiatal Mamászt. A 15 éves ifjú mint érett fel nőtt, félelem nélkül állt ellen a bálványimádásra való csábítgatásoknak. Különféle kínzások után tengerbe fojtásra ítélték. Ettől kezdve az ifjú élete a vértanúi kínzások sorozatából állt. A tenger felé, útközben, kísérői, Isten angyalának megjelenésétől megijedtek, elfutottak, az angyal pedig elvezette az ifjút egy puszta helyre. Itt nyugodtan élhetett az imádságnak. A pusztában vadállatok keresték fel. Megfejte őket, tejükből sajtot készített. Ami számára felesleges volt, szétosztotta a rászorulók között. Híre elterjedt a környéken és eljutott Cezareába is. A pogány helytartó varázslónak tartotta és katonákat küldött elfogására. Mamász a helytartó kihallgatásán bátran viselkedett. A helytartó arra ítélte, hogy feszítsék ki testét és szaggassák vaskarmokkal. A szent vértanú ezekből semmit nem érzett, mert mennyei erőt és segítséget kapott. Aztán tüzes kemencébe dobták, vadállatokat engedtek rá a cirkuszban, de mind ezek közt sértetlen maradt. Végül megkövezésre ítélték. A kövezés közt egy pogány pap háromágú szigonyt döfött a gyomrába. Így nyerte el a vértanúság koronáját 275 körül. Földi maradványait vértanúsága helyén temették el. Sok csoda és gyógyulás történt ottan. Erre hívja fel a hívek figyelmét Nagy Szent Bazil, hogy akinek valamiben segített a szent vértanú, „mindnyájan egybegyűlve, hozzatok dicséretet a vértanúnak”. Böjtölő Szent János főpap Szentünk Konstantinápolyban született. Szülei iparosnak szánták azért először aranyműves mesterséget folytatott. Erényes, jámbor, idegeneket befogadó, istenfélő ember volt. Egy ideig vendége volt a palesztinai szerzetes Euszebiosz. Látva János istenfélő életét, említést tett róla Eutyches konstantinápolyi pátriárkának. Ő ezért diakónussá szentelte. Még ebben az időben a következő látomása volt Szent Lőrinc templomában imádkozva, látta, hogy sok szent, az oltárban ragyogó ruhát vesz magára, és gyönyörű éneket énekel. Kijött eztán az oltárból egy ember, kezében egy edénnyel, amelyből bőséges alamizsnát osztott az egybegyűlt szegényeknek. Egyszerre az edény kiürült. Ez a látomás előre jelezte János jövendő méltóságát, de jövendő irgalmas lelkületét is a szegények iránt. Eutyches pátriárka halála után az emberek választása Jánosra esett. Őt akarták pátriárkájuknak. János nagyon nehezen, csak egy égi látomásra fogadta el a főpapságot. Addigi megszokott erényes életét továbbra is folytatta. Kitűnt a böjtölésben, ezért kapta a „Böjtölő” elnevezést. Jótéteményeit még szélesebb körben tudta osztogatni. A hozzá forduló szegényektől nem sajnált semmit. Annyira adakozó volt, hogy halála után néhány ócska ruha maradt csak hagyatékában. A szentéletű főpap sokat imádkozott. imádságával védelmezte székvárosát az idegenek betörésétől. Ugyancsak imádságával segítette híveit különféle ügyes-bajos dolgaikban, védelmezte őket a látható és láthatatlan ellenségek ellen. Lelki nyájából igyekezett mindenféle rosszat kiirtani. Midőn egyszer Konstantinápolyban Pünkösd előtti napon lóversenyt akartak rendezni, a szent főpap térden állva kérte Istent, hogy ezt akadályozza meg. Isten, villámlással, viharral, esővel oszlatta szét az ünnepet semmibe vevő emberek látványosságát. Szent János Istentől csodatevő erőt is kapott. Sok csodás gyógyulás történt imádságai által. Sok terméketlenségben szenvedő asszonynak oldotta fel terméketlenségét a szent imádsága. Imádságával ki tudta űzni a megszállt emberekből a tisztátalan lelket. Szellemi nyáját bölcsséggel kormányozva, Isten előtt kedves és önmegtagadásban kitűnt életét tisztes öregkorban fejezte be 595. szeptember 2-án. Holttestét a Szent Apostolok templomában temették el az oltár alá, lelke pedig a mennyei lakásokba költözött.
Részletek
\"Jézus egyszer lement Kafarnaumba, Galilea egyik városába, és szombaton ott tanított. Tanítása ámulatba ejtett mindenkit, mert szavának hatalma volt. Volt ott a zsinagógában egy tisztátalan lélektől megszállt ember, aki így kiáltozott: „El innen! Mi dolgunk veled, názáreti Jézus? Azért jöttél, hogy elveszíts minket? Tudom, ki vagy: az Isten Szentje.” Jézus ráparancsolt: „Némulj el, és menj ki belőle!” Erre az ördög a földre sújtotta az embert, és kiment belőle, anélkül, hogy bajt okozott volna neki. Csodálkozás fogta el valamennyiüket, és egymás közt ezt mondogatták: „Mi ez? Akkora hatalommal és erővel parancsol a tisztátalan lelkeknek, hogy kimennek a megszállottakból.” Ennek híre elterjedt az egész környéken.\" Lk 4,31-37
Részletek
A Nikopoliszi tartomány Sis nevű helységében született. Fiatalon Teleda monostorának lett a tagja. 9-10 évet élt itt igen szigorú aszkézisben: böjtjét csak vasárnap függesztette fel, két éven át félig eltemetve töltötte napjait a monostro kertjében, s olyan kegyetlen ciliciumot viselt, hogy sebeinek szagát nem lehetett elviselni. Elöljárói eltanácsolták az alig 20 éves aszkétát, nehogy példájával elrettentse a kevésbé erőseket. Simeon a hegyek magányába menekült, s egy kiszáradt ciszternában húzódott meg halálra szántan. Elöljárói visszahívták, de Simeon nemsokára végleg elhagyta Teledát. Valószínűleg 410 nagyböjtjén – az Antiókhiától délkeletre 65 km-re lévő – Telnesinbe érkezett. Mari monostora melett kis kunyhóban töltötte a 40 nagyböjti napot úgy, hogy semmit sem vett magához. 3 évig reclususként élt, majd egy szomszédos hegy rejtekében keresett újabb menedéket. Lábán nehéz bilincset viselt, hogy korlátozza mozgását, ezt csak Meletiosz püspök tanácsára hagyta el. Hogy a köréje sereglő, őt szentként tisztelő és tőle csodákat váró emberektől megszabaduljon, egy oszlop tetejére költözött, bevezetve ezzel az aszkézisnek ezt a formáját. Az első oszlop magassága 1,76 m volt, majd mindig magasabb, végül az utolsó 16 m. Simeon imádkozott, ünnepnapokon kitárt karral meghajlások ezreit végezve. Naponta kétszer prédikált, a délutáni nona után rendelkezésére állt a tanácskeresőknek, a betegeknek. Mindenki számára érthetően, szelíden beszélt. Az egyszerű nép csodatevőként tekintett rá. Theodorétosz szerint az ismert világ minden tájáról özönlöttek hozzá az emberek, Galliától a Kaukázusig. II. Theodóziosz császár levélben és küldöttség által kérte Simeon imáit, Marcianus császár álruhában kereste fel. Simeon kapcsolatban volt kora jeles szerzeteseivel, így például Oszlopos Szent Dániellel, Szent Genovévával. Meglátogatta őt Szent Theodósziosz is. 459-ben egy szerdai napon, délután 3 órakor hunyt el. 47 évet élet Telnisben, ebből 10-et reclususként, 37-et oszlopon. Hetven éves lehetett.
Részletek
\"Abban az időben Jézus elment Názáretbe, ahol (egykor) nevelkedett. Szokása szerint bement szombaton a zsinagógába, és olvasásra jelentkezett. Izajás próféta könyvét adták oda neki. Szétbontotta a tekercset, és éppen arra a helyre talált, ahol ez volt írva: „Az Úr Lelke van rajtam. Fölkent engem és elküldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, s hirdessem a foglyoknak a szabadulást, a vakoknak a látást, hogy szabaddá tegyem az elnyomottakat, és hirdessem: elérkezett az Úr esztendeje.” Összetekerte az írást, átadta a szolgának, és leült. A zsinagógában minden szem rászegeződött. Ő pedig elkezdte beszédét: „Ma beteljesedett az írás, amelyet az imént hallottatok.” Mindenki helyeselt neki, és csodálkozott a fönséges szavakon, amelyek ajkáról fakadtak. „De hát nem József fia ez?” – kérdezgették. Ekkor így szólt hozzájuk: „Biztosan ezt a mondást szegezitek majd nekem: „Orvos, gyógyítsd önmagadat! A nagy tetteket, amelyeket – mint hallottuk – Kafarnaumban végbevittél, tedd meg a hazádban is!” Majd így folytatta: „Bizony, mondom nektek, hogy egy próféta sem kedves a maga hazájában. Igazán mondom nektek, sok özvegy élt Izraelben Illés idejében, amikor az ég három évre és hat hónapra bezárult, úgyhogy nagy éhínség támadt az egész földön. De közülük egyikhez sem kapott Illés küldetést, csak a szidoni Cáreftában élő özvegyasszonyhoz. Ugyanígy Elizeus próféta korában is sok leprás élt Izraelben, s egyikük sem tisztult meg, csak a szíriai Námán.” Ezt hallva, a zsinagógában mind haragra gerjedtek. Felugrottak, kiűzték őt a városon kívülre, és fölvezették arra a hegyre, amelyen városuk épült, a szakadék szélére, hogy letaszítsák. De ő áthaladt közöttük, és eltávozott.\" Lk 4,16-30
RészletekA Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartományban szeptember elején heten kezdik meg a jelöltévüket a Margit körúti rendházban. A jelöltek többsége valamelyik ferences gimnázium diákja volt – tudtuk meg Dobszay Benedek provinciálistól.
Részletek
