A világhírű kecskeméti zenész életében tizenhárom évvel ezelőtt történt az a baleset, amelyből kétszer élesztették újra. A halál pillanatára úgy emlékszik, mintha csak elaludt volna: „Álom nélküli alvás, és egyszer csak felébredtem. Hiszem azt, hogy a baleset is megújulást hozott. Hiszem, hogy ennek valami oka volt, tehát valamit ott nem jól csináltam az életemben, vagy nem jól gondolkoztam - és akkor is éppen egy rossz döntést hoztam, azért történt ez. Hiszem, hogy a döntések, amik leginkább meghatározzák az ember sorsát. Filozófusok ezt úgy említik, hogy az ember sikerei jó döntéseitől függenek. Nem mindegy, hogy az ember észreveszi-e a szerencséjét, lehetőségét, vagy elmegy mellette. Ha régen megcsináltam egy nap öt dolgot, akkor az volt a fejemben, hogy rendben, de mi a hatodik. Mára ez is megváltozott.” – nyilatkozta a zenekarvezető egy korábbi interjúban. Hosszú rehabilitáció után mindazonáltal végül visszatérhetett a zenéléshez. 2011 óta a Kodály-iskolában hegedűt, brácsát tanít – és zenekarával koncertkörutakon jár a világ minden táján. Mindeközben az ínségben élők sorsát is szívén hordozza. Ennek jegyében ő és családja rakott zöldbabbal, kenyérrel és süteménnyel vendégelte meg kedden a Wojtyla Barátság Központ százhúsz gondozottját. (Fotók: Mátyus István – archív)
Részletek
