2011 a törvényalkotás éve volt: Schmitt Pál, Köztársasági elnök éppen 106 jogszabályt szignált; számos közülük érinti az egyház és az állam együttműködését, viszonyát. Hogyan érintik a legalapvetőbb változások az egyházat? Kérdeztük a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye első emberét.
– Mivel a törvény alkotói az előkészítés folyamatába nem vontak be bennünket, átfogó véleményt nem tudok mondani. – mondja a metropolita - Egy állam nem tudja meghatározni, hogy valójában mi az egyház és mi annak a feladata, hiszen másként közelít a kérdéshez, mint mi. Számunkra alapkérdés, hogy egyház csak keresztény közösség lehet. Míg a katolikus egyház vallja és őrzi a kétezer éves folytonosságot, és a Jézus Krisztustól kapott hitletétemény felett őrködik, az állam olyan ismérveket választ, ami neki szociológiailag megfelel: veszi az idő tényezőt, a népességet, a társadalomban való hasznosságot. Fontos cél volt úgy láttam, az úgynevezett biznisz egyházak kiszűrése, amelyek úgy élnek az egyháznak adott kedvezményekkel, hogy valójában sem hitéleti, sem szociális munkát nem végeznek.
Részletek