November 13. csütörtök, Szilvia
A bugaci Karikás Csárda ételadománya: kelkáposzta főzelék marhapörkölttel

A bugaci Karikás Csárda ételadománya: kelkáposzta főzelék marhapörkölttel

2016. szeptember 5. 14:53 | Adományok Wojtyla Ház

A Kiskunsági Nemzeti Park bejáratánál található a Karikás Csárda. Az 1993-ban átadott épület kívül-belül őrzi a népi építészet hagyományait. A fehér falú, nádtetős építmény, kis ablakokkal, árnyas udvarával a romantikus alföldi hangulatot idézi. Mesterszakácsuk, Kun Péter különös figyelmet fordít a tradicionális magyar konyha jegyeinek megőrzésére. Olyan különlegességnek számító húsokból varázsol ételeket, mint az őshonos rackajuh, szürkemarha vagy mangalica. Ennek az étteremnek a tulajdonosa, Kovács Zoltán ajánlott fel mintegy százhúsz adag ételt hétfőn a kecskeméti Wojtyla népkonyha szegényeinek: kelkáposzta főzeléket marhapörkölttel - mindenki legnagyobb megelégedésére. (Fotók: Mátyus István)

Részletek
Teréz anya szentté avatását ünnepelték a Wojtyla Házban

Teréz anya szentté avatását ünnepelték a Wojtyla Házban

2016. szeptember 5. 14:52 | Wojtyla Ház

Kecskemét – Szentmisével üdvözölték Kalkuttai Teréz anya szeptember 4-ei szentté avatását a Karol Wojtyla Barátság Központban. Az ünnepi szentmisét, melyen a népkonyha munkatársain és mintegy százhúsz gondozottján, vendégein kívül a Szeretet Misszionáriusai szerzetesrend két tagja: Dominik és Romana nővérek, valamint Lévai Jánosné önkormányzati képviselő, az Egyházügyi Munkacsoport vezetője is részt vett, Gál József atya, a Barátok temploma káplánja celebrálta. (Fotók: Mátyus István)

Részletek

225 éve, 1791. szeptember 4-én szentelte föl Splényi Ferencz váci püspök a kecskeméti Nagytemplomot és annak főoltárát.

2016. szeptember 5. 09:21 | Wojtyla Ház

A Nagytemplom egykor... A Nagytemplom építése 1774-ben kezdődött el. Először arra gondoltak, hogy a nagy pestisjárvány emlékére 1743-ban emelt Szentháromság-szobor szomszédságában, attól keletre építik fel, de aztán Oswald Gáspár piarista szerzetes-testvér, aki építészeti tudását Németországban és Itáliában szerezte, és akit a plébániatemplom felépítésével bíztak meg, a területet erősen talajvizesnek találta. Végül is Erdélyi plébános javaslatára jelölték ki a templom jelenlegi helyét, ahol meg is kezdődött az építkezés: Oswald 1774. március 26-án egy váci kőműves mester (Hausmann János?) segítségével kimérte az új plébániatemplom helyét és megkezdték az alapok ásását. Az új építési terület magasabb fekvésű volt, mint az előző és a talaja is szilárdabb. Az új templom alapkövét május 28-án tették le. A munkálatokat Fischer Boldizsár váci kőműves-pallér és emberei végezték. A templom építéséhez nagymennyiségű jakabszállási terméskövet, valamint 1,430.000 darab téglát használtak fel. Megszervezték a mészszállítást a Nógrád-megyei Nézsáról, valamint a faragott kő szállítását Pestről. Az építkezéshez szükséges faanyagot Szolnokon szerezték be, és a Tiszán eresztették le a szikrai partokig, ahonnan fogatokkal hozták Kecskemétre. A város a torony építéséhez 6 000 forintot utalt ki azzal, hogy abban toronyórát kell elhelyezni, valamint gondoskodni kell nappali és éjjeli őrségről, mely az akkoriban gyakran fellobbanó tüzek megfigyelését végzi.

Részletek
Kecskeméti piarista diákok zarándoklata

Kecskeméti piarista diákok zarándoklata

2016. szeptember 4. 21:36

Idén tizenharmadszor zarándokoltak el a Piarista Gimnázium diákjai a Kisasszony napi búcsú alkalmából Petőfiszállás-Pálosszentkútra. A pedagógusokon túl öregdiákok, és a Szent Imre és a Piarista Általános Iskola nyolcadikosai is velük tartottak.

Részletek