Sovány úti felszereléssel, mindössze egy hétéves kerékpárral, néhány tartalék gumival, egy sátorral, egy Contax típusú kisképes fényképezőgéppel és néhány személyes holmival vágott neki Kazimierz Nowak, a Poznańi Biztosító Társaság szerény fizetésű hivatalnoka élete nagy útjának. Az idegen kultúrák iránt olthatatlan lelkesedést érző, kalandos kedvű utazó, korábban már tett egy „kisebb” biciklitúrát az európai kontinensen, átszelve Magyarországot, Ausztriát, Olaszországot, Belgiumot Hollandiát, Romániát, Görögországot és Törökországot, majd ’28-ban eljutott egészen az észak-afrikai Tripoliig. Felfedező kedve kiváló üzleti érzékkel párosult, képes úti beszámolói bejárták Lengyelországot, s a turisztikai és földrajzi lapoknak készített feljegyzések lehetővé tették családja eltartását, és további úticéljainak elérését.
Az 1931-ben útnak induló Nowak nem sokáig élvezte a komfortos közlekedés előnyeit. Mindössze Rómáig ment vonattal ahonnan már kerékpárral közelítette meg a következő megállót, Nápolyt, s innen hajóval jutott el Tripoliig, nagy kalandja első állomásáig. Biciklivel, ló-, vagy épp teveháton, csónakkal és gyalogszerrel vezetett útja északtól délig, Szudánon, Belga Kongón, Ruandán, Délnyugat-Afrikán át a Tű-fokig (Agulhas-fok), ahova 1934-ben jutott el. Visszaútja Délnyugat-Afrikán, Angolán, Belga Kongón, Francia Nyugat-Afrikán át vezetett és 1936 novemberében ért véget Algírban.
Részletek