A tanyák kevesebb mint három százalékában van internet-hozzáférés - áll abban a felmérésben, amelyet 2005-ben négyezer külterületi ingatlanon végzett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kecskeméti intézete. A kutatás során a Homokhátságon felkeresett négyezer tanya...
RészletekImmár három éve, hogy életre hívták azt a tervet, amely nemcsak árvízvédelmi, de integráltan vidékfejlesztési és természetvédelmi célokat szolgál. Az alacsonyan fekvő Tisza-parti települések azóta várják, hogy a beharangozott árvízvédelmi beavatkozások megkezdődjenek, és közvetlenül érezzék hatását, legfőképpen a biztonságot.
RészletekA biológiai eredetű megújuló energiaforrásokat vizsgáló kutatási program indul a Dél-Alföldön, melyhez a régió vállalkozásaiból és a Szegedi Tudományegyetemből (SZTE) álló konzorcium három évre egymilliárd forintos támogatást nyert. A program célja a biológiai eredetű megújuló energiaforrások - biogáz, biohidrogén, bioetanol és biodízel - előállításának vizsgálata, és az elért eredmények gyakorlati alkalmazása - mondta Kovács Kornél, a SZTE professzora, a Biotechnológiai Tanszék vezetője.
RészletekA tanyák kevesebb mint három százalékában van internet-hozzáférés - áll abban a felmérésben, amelyet 2005-ben négyezer külterületi ingatlanon végzett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kecskeméti intézete. A kutatás során a Homokhátságon felkeresett négyezer tanya 61 százalékában volt mobil- vagy rádiótelefon, 9 százalékában volt számítógép, 2,8 százalékában internetkapcsolat és 50 százalékot elérte azoknak a tanyáknak az aránya, ahol személyautó található.
RészletekA Porta Egyesület 2006. évi tervei között egy jeles izsáki vállalás is szerepel. A Szent Mihály templom ősi kertjének helyrehozatalát a Kiss Kertész Duóval közösen vállalták fel, egy pártolásra érdemes kezdeményezéssel. Az egy hektáros őskert megújítása, a sérült fák leváltása immár halaszthatatlanná vált. A szépen tervezett, korszerű, a helyhez méltó parkba ennek során emlékfák kerülnek, régi, Izsákról elszármazott családok sarjai, egykori papok, egyházi vezetők, s más jeles szülöttek előtt főt hajtva.
RészletekA tervek szerint február 5-én nyitják fel az első szarkofágokat a kecskeméti Barátok temploma pincéjében. Különleges alkalom lesz ez, egy rejtélyekkel övezett felfedezés első állomása. Az egyháztörténészek szerint ugyanis meglepetéseket is tartogathat a feltárás. A nagy várakozás övezte alkalomra a műszaki szakemberek és az ÁNTSZ munkatársain kívül elvárják Kálmán Peregrin ferences szerzetest, és Biczó Piroska régészt is.
Részletek
A Kecskeméti Petőfi Vadásztársaság tagjai hívták fel a Porta Egyesület figyelmét azokra az áldatlan állapotokra, amelyeket városunk közkedvelt kirándulóhelyén, az 52-es főút mellett található Csalánosi parkerdőben tapasztaltak. Dudás Mihály, a társaság titkára - akivel együtt indultunk terepszemlére a téli álmát alvó területre - elmondta, hogy vadászközösségük mintegy nyolcezer hektáron kíséri figyelemmel az állatállomány természeti környezetének alakulását, de ilyen kirívóan elhanyagolt, szemetes helyet sehol sem találtak az elmúlt időszakban, mint a Csalánosi erdőben...
RészletekÉpítési hulladékot feldolgozó és ebből kinyerhető anyagok előállítására alkalmas telep épülhet Kecskemét külterületén. Az Európai Unió által támogatott KIOP ( Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program ) pályázaton elnyert közel 350 millió forintos támogatásból jöhet létre az új feldolgozó. A beruházásnak köszönhetően várhatóan csökkenni fog Kecskeméten és környékén az illegális hulladéklerakók száma, másfelől a város jelentős bevételhez is jut majd a kinyert nyersanyagok értékesítésével.
RészletekNéhány igazán csúnya szürke foltot sikerült eltüntetni idén az ország zöldtérképéről, azt viszont csak erős túlzással állíthatnánk, hogy 2005 a fényes sikerek éve volt a magyar környezetvédelemben. A 2005-ös költségvetés hatálybalépésével megszűnt az 1994 óta létező, nagy múltú és botrányai ellenére is eredményesen működő környezetvédelmi alap.
RészletekJanuárban indul a Duna, később pedig a Tisza vizének átfogó vizsgálata. A szakemberek a legtipikusabb gyógyszermaradványok koncentrációját szeretnék meghatározni a folyókban és a partközeli kutakban. A vizsgálatot vezető Záray Gyula, az ELTE Környezettudományi Kutatóközpontjának elnöke az InfoRádióban elmondta: Budapesten például a szennyvíz több mint fele tisztítás nélkül ömlik a Dunába, így a folyóba kerülnek a fájdalomcsillapító és gyulladácsökkentő szerek nehezen lebomló hatóanyagai is.
Részletek
